Szerintetek is pszichológusra lenne szükségem vagy csak egyszerűen rossz lányokkal futottam össze és fiúként több szeretetre van szükségem, mint a lányoknak és több szeretet is tudok adni, mint egy lány?

Az van, hogy már jó ideje érzem, hogy sokkal érzékenyebb, megértőbb, együttérzőbb típus vagyok, de egyben a hülye férfiképnek is próbálok megfelelni vagyis érzéketlen, kemény, magabiztos figurának állítom be magam. Én sok ölelésre, csókra vágyom, nekem fontosabb a belső, mint a külső, de ez nem jelenti azt, hogy akármilyen külsejű lánnyal el tudnék képzelni egy kapcsolat. Előny, ha a lány nincs elhízva durva módon és fontos, hogy arcra is legyen benne valami ami megfog azért. De ezeknek az elvárosknak túl sok lány felel meg, főleg, ha találok olyat, aki jellemre is szimpi még lejjebb is megy a külső igény. Az a baj, hogy míg én nagyon is tudnék szeretni, úgy értem nem ilyen nyálaskodásra gondolok, mint valami papucs csicsk, hanem inkább szenvedélyes, összebújós dolgokra, addig sok lánynak ez már sok, mintha ők nem is igényelnék annyira a szeretetet, mintha én lennék ilyen érzékeny típus. Amíg csak szexre hajtok minden jó, de ha már kezdek szeretni szívből, akkor valamiért minden elromlik és a lányok eldobnak maguktól. Nem értem miért van az, hog ha buliban odamegyek idegen lányhoz smárolunk egy jót, simán meg is dughatnám némelyiket, de ha már érző szívem van és kifejezem, hogy én szerelmes vagyok belé, akkor menekülnek előlem a lányok és utána fájó szívvel egyedül hagynak, aztán újra ilyen érzéketlen leszek és siekres a lányoknál, de amint újra találok lányt, akit tudok szeretni őszintén és kinyílvánítom is az érzéseim azok újra csak menekülnek és dobnak. Van, hogy valami bunkó gyerekkel jönnek össze helyettem. Nem értem miért csak érzéketlen férfiállatként megy a csajozás nekem. MIntha a lányoknak csak erre lenne igénye és szeretet, gyengédség, összebújás már valami gyengeség lenne ha egy fiú teszi azt. Hát már tényleg nincs lány, akinek egy ilyen fiúra lenne szüksége?