Nincs egy igaz fiú (/férfi) barátom se, folyamatosan vissza kell utasítanom, barátságot senki se akar tőlem, csak és kizárólag párkapcsolatot. Elegem van ebből. Hogy tegyek ez ellen?

Tizenéves lány vagyok, és van egy fél éves kapcsolatom, ami nagyon rendben van, nagyon szeretem a páromat(-tőlem egy évvel idősebb fiú), és ő is engem.

Minden egoistaság nélkül írom magamról, hogy nem vagyok ronda, [átlagosan] szép vagyok, sokan dicsérnek. A barátom sem ronda, nagyon édes, nagyon szeretem őt. Viszont kicsit irigy vagyok rá, amiért neki "van egy legjobb barátnője"(csak barátok, a lányt én is ismerem, egyikük sem akar a másiktól semmit, ez 100),akivel mindent megoszthat,megbeszélhet(rajtam kívül ugye). De nekem ez nincs meg sajnos. Ahogy észrevettem, bennem a fiúk csak az ideális barátnő jelöltet látják, ezért nincs is fiú barátom a páromon kívül, és a sok elutasítás miatt eltávolodnak tőlem. És ez olyan rossz.

Nem az a tipikus átlagos kamasz-tini lány vagyok, nem is állítom magam érett nőnek, de nem is vagyok gyerekes! Inkább kicsit visszahúzódóbb, szolidabb vagyok a lány társaimnál (lehet ezért nem megy könnyen ez a "fiúkkal való haverkodás",mert nehezen nyílok meg) . De én is szeretnék egy "pontot" az életemben, a szerelmemen kívül, akire számíthatok, egy tényleg igaz barátságot.

Mit tegyek az ellen, hogy a fiúk ne csak "járni akarjanak velem"?

Várom válaszaitokat, előre is köszönöm a segítséget!

Bocsánat a zavaros fogalmazásért, nem tudtam, hogy ezt konkrétan hogyan is írjam le. :D