Miért hiszik azt sokan, hogy akiknek nem megy a csajozás, annak lehet valahogy segíteni?

Mi értelme a kérdésnek, ha válasznak csak a saját gondolatod fogadod el?

Az ember pedig mindegy, hogy tini, vagy huszonéves, változhat. Ne dobáld a pszichológia szót, ha nem látod mögötte a lehetőséget. A változás nem úgy megy, hogy hétfőn egy kocka vagy, de eldöntöd hogy keddtől csajozógép leszel. Nem így működik. A személyiségfejlődés egy folyamat, egész életeden át. Csak akarni kell.

Nem talál mindenki társat. Ezt el kell fogadni, nem kell elméleteket, meg "mennyé gyúrni" stílusú tanácsokat osztogatni.

36 F

A legtöbben, akiknek nem megy, elég egyszerű problémákkal küszködnek. Például dagadtak. Tapasztalatból mondom, le lehet fogyni. Vagy folyton panaszkodnak (ez a legtöbbjükre igaz, rémes magyar szokás). Erről is le lehet szokni, bár nehezebb. Sokan borzasztóan negatívak, egyszerűen rossz érzés a közelükben lenni. Ez megint megváltoztatható.

Aki ilyen problémákkal küzd, annak igenis megpróbálok segíteni. Mert tapasztalatból tudom, hogy a probléma megoldható.

De a legnagyobb probléma az, hogy ezek az emberek általában belemerülnek az önsajnálatba és igazából már nem is akarnak változtatni.

Mindenkin lehet segíteni.

Teljesen mindegy hogyan néz ki az illető, ha akar és tesz érte talál magának barátnőt!

Ilyen a szomszéd srác is, alacsony, kövér, de hihetetlen kedves, aranyos, jófej srác. Nincs vele semmi gond. Sokáig volt önbizalomhiányos ez nyomta őt a mélyben, meg sajnáltatta magát.

Én lány létemre sok tanácsot adtam neki min változtasson inkább. Mivel új szomszéd voltam bár ismertem mindenkit itt mert csak a szomszéd faluból költöztünk ide, de hihetetlen kedves volt velem. Ahhoz képest sokat voltunk együtt, sokat átjárt hozzám segíteni, bemutattam a barátaimnak, nagy részüket ismerte is, de nem járt el sehová inkább ez volt a baj vele.

Én kedveskedtem neki, picit dobtam az önbizalmán. Nem mondtam hogy fogyjon le, csak azt ahogyan jól érzi magát, a ruhatárát picit feldobtuk, elmentem vele vásárolni, sétáltunk meg minden. Nem voltam belé szerelmes, bár tudom hogy én tetszettem neki de összehoztam egyik barátnőmmel akinek nagyon bejött. Folyton hívtam bulizni jött is, tehát tett érte, sok új barátra tett szert, és megtalálta szerelmét is.

5 hónapja vannak már együtt. A testvére szerint hajthatatlan reménytelen eset volt mert ő is mindent megtett azért hogy végre kimozduljon de nem tett ennek eleget, viszont én meggyőztem, türelemmel, kedvesen, mosolyogva, nyitottan.

Mert nem mindegy hogy aki segít neki hogyan áll hozzá mert ha lenéző módon akkor persze hogy megijednek és azért sem tesznek érte, de ha kedvesen azért már igen. Ez sokat számít ám.

Meg attól is függ hogy az illetőnek akinek esetleg valaki segítene mennyire fogadja el a tanácsokat és mennyire tesz érte. mert ha csak meghallgatja és csak mondja hogy jól van, persze és nem tesz érte és akkor azért pattog persze hogy nem megy.