Hogyan "szeressem el"? Egyáltalán kell? Ti mit tennétek? Vagy most akkor szenvedjek évekig?

Tudom, most el fogtok engem ítélni, de senkivel nem tudom megbeszélni ezt a dolgot, egyetlen barátnőm van, akinek el merem mondani a dolgaimat, de ezt még neki sem, mert félek, hogy elítélne.

Az a helyzet, hogy lassan 1 éve úgy érzem, nem szabadulok egy pasitól. Ez a pasi több mint egy éve elkezdte csapni a szelet nekem, de akkor is és most is van neki párja (ugyanaz). Tudtam, tisztában voltam vele, hogy csak szexre kellek neki, mégis olyan szépen "udvarolt" hogy én teljesen bele habarodtam. Ne úgy képzeljétek el, hogy felkínálta a lehetőséget, hanem mindennap felhívott félórára-órára, minden este jó éjt üzenet, és amikor kettesben voltunk sem nyomult úgy, teljesen úgy kezelt mintha a szerelme lennék. Ez a dolog 2 hónapig tartott, mert végül nem adtam be a derekamat, elkezdtem érezni iránta és szomorú voltam, ha nincs velem. Szomorú voltam ha eszembe jutott, hogy ő valaki másé. Mindemellett egy szemétnek éreztem magam, amiért másik nő pasijával találkozgatom. Nagy nehezen beletörődött abba, hogy véget vetettem a viszonynak, de sajnos sűrűn összefutok vele és iszonyúan kedves velem, érdeklődő stb. Tudom, hogy azért, hogy lefeküdjek vele, olykor célozgat is rá, de nem igazán reagálok, mert nem akarom folytatni az ESZEM szerint, viszont már megőrülök érte a szívemmel. Amióta vele találkoztam, nem tudok új kapcsolatot kezdeni, mindenkiben őt keresem és persze hogy senki sem olyan mint ő (hogyan is gondolhatnám). Már azon gondolkodtam, hogy megmondom neki, ezt az egészet és azt, hogy én nem egy szexet akarok, hanem kapcsolatot, de így meg megnő még jobban az önbizalma, és félek hogy balul sül el. De már nagyon rossz így lelkileg nekem. Vártam, hátha elmúlik az érzés de nem, csak erősödik. Most akkor legyek magamnak való és gőzerővel azon legyek, hogy az enyém legyen? A barátnőjével együtt élnek, gyerekük nincsen. A pasit nem tudom kikerülni, és nem akarok bunkó lenni hozzá, mert nincs miért. Mindig kedves és segítőkész hozzám (ismétlem, tudom, miért) de akkor sem tudok bunkó lenni. Lefeküdni nem fogok vele csak úgy, mert nem vagyok az í típus. Nem akarom azt, hogy velem csaljon valakit. Annak örülnék a legjobban, ha egyszer csak otthagyná a barátnőjét és velem lenne. 24/L