Szerintetek így sikerülni fog, vagy mit kéne tennem?

Már nagyon régóta szeretnék komoly kapcsolatot. Szerelmesnek lenni, sokáig. Tény hogy bulikon csináltam pár erkölcstelen durva dolgo, de szűz maradtam, de most nem ezért kérek leszólásokat. Szóval tudom hogy magabiztosnak, és szépnek kell lennem, ha nem egy alsó/középkategóriás srácot akarok, vagyis legalább olyat, aki nekem nagyon bejönne. Tehát ugyanarra a szintre kell feltornásznom magam. Van egy súlyfeleslegem, azt sporttal, diétával leadom (nem csak ígérgetés, hanem tényleg). Mivel mindennap igényesen nézek ki (smink) és ízlésesen, divatosan, stílusosan, egyedien öltözködöm, szerintem ezzel a résszel nem lesz gond. Főleg hogy sokan mondták már hogy szép vagyok, szóval ha mondjuk a legtöbbenmost 7-esre értékelnek külsőleg, akkor vékonyabban akár lehetek 8-as is. Nos mániám a minden hétvégi bulizás (cigi is, pia is, néha más is..) de már gyakorlom hogy ne igyam le magam úgy hogy visszataszítónak hassak. Illetve nekem ez azért alap tehát a pasim se egy otthonülős ember lesz (vagyis így képzelem el) ha arra gondolok hogy mennyire jövünk ki egymással. Szeretem a művészeteket, és ezeket fogom/csinálom is, fejlesztem magamban. Nagyon önelemző fajta vagyok így minden téren folyamatosan fejleszteni akarom magam, viselkedésre, stílusra, emberileg, erkölcsileg is. Mindig bennem van ez hogy jobbnak kell lennem, és csak azért is megcsinálom. Ha ezek sikerülnek és optimistán nézek magam elé, magabiztosan, valami csak összejön lassan nem? Megpróbálok nem rágörcsölni, lesz ami lesz alapon várni a sorsra, de ugyanakkor késznek lenni mindig... Mindig csak álmodozgatok hogy egyszer szerelmes leszek de ilyen gyerekes általános iskolai szerelmeke kívül még semmi se volt és nagyon nem hívnak el így kifejezetten randizni. Mondom bulikon kavartam sokat de ezt le akarom csökkenteni, mivel lerontja az esélyeimet meg már túlvagyok azon az időn amit mindent csak az első alkalom izgalma miatt csináltam. Tehát ez jó hozzáállás szerintetek? Fiúk, ti mit gondoltok?

16leszek, L