Lányok! Mit gondolnátok, ha valaki ezt a verset írná rólatok? 17/F

Bocsi ha hosszú.Elég szabálytalan,de nem vagyok költő,csak kedvteltésből írok:)

17/F

Tűz a lélekben

Sötét az éj,sötétebb mint a lélek,

Lelkedben tűz,nincs lángja,mégis éget.

Nincs,ki e tűzre vizet,sebre gyógyírt hintsen

Noha mindened megvan,valójában semmid nincsen.

Egy lány aki ezt gyújtotta,

Csinos,nőies,selymes kis keze,

Ám mélyebb sebet ejt ez a kéz,

Mint ádáz ellenség fegyvere.

Kettős dolog a férfi szív:

Zordnak és erősnek mutatja magát.

Ám belül törődésre szomjazik,

Remélte,hogy ezt ő adja át.

Kedves mosoly a lány arcán,

Oh-ijesztőbb az száz ellennél,

Gyenge lelkű volt a fiú,

S a lehetőségtől elléptél.

Unalmas,egyforma emberek,

Kiket sablonos tömeggé formált a világ,

Haszontalan,tucat gyomnövény,

De gyomok közt ő volt a virág.

Szeme rejtélyes,sötét,csillogó,

Tiszta,mélyvizű erdei tó,

Ajka telt,ártatlan mosolya,

Esze,szorgalma,humora,

Ő volt a tökéletesség maga.

Semmi sem tarthat ki örökké,

Így véget ért a tünemény,

Maradt után' egy összetört álomkép,

S ami gyilkosabb: A REMÉNY.

sötét az éj,sötétebb mint a lélek,

Lelkedben tűz,nincs lángja,mégis éget.

Marcangol az önvád,de tudod hol volt a hiba,

Csak egy dolog hiányzott,ironikus.A kémia.

Kacagj bolond,bár festett arcodon könny csorog,

Mint bazári majom,mutasd mű mosolyod,

Sziszüphosz hordója,Atlasz vállán az ég,nem ennyire nehéz,

Nevess csak,bár lelkedben a tűz felemészt.