Tényleg ennyire belebetegedett már a magányba?

Nemrég úgy 1 hónapja megismertem egy nem túl helyes de nagyon rendes srácot, egyszer segített rajtam mert bele ejtettem a telefonomat az árokba és segített kiszedni. Akkor bepróbálkozott nálam az ismerkedéssel de mondtam hogy már van párom. Akkor láttam rajta hogy nagyon levolt törve így elbeszélgettem vele mert rendes srácnak tűnt már akkor is és mondtam neki hogy szìvesen összebarátkoznék vele. Sokat beszélgettünk tényleg jól kijöttünk aztán felhoztam a szerelem témát és akkor már ezyből bepánikolt meg minden. Lassan 23 éves és eddig csak egy barátnője volt de az is elhagyta 1 év után egy másik csávoért. A srác már túl tette magát a dolgon tehát már letojja a csaj. A baja az hogy egyszerűen nem talál párt magának. Ő 12 órás műszakban dolgozik többnyire hétvégén és ha nem is éjszakára kell mennie, de estére úgy elfárad hogy erő sincs benne elmenni valahová és legalább 1 óra az utazás is és ő reggel 7től este 7 ig dolgozik mert ott így van a beosztása. De sajnos már egyre durvább a helyzet mert annyira szeretethiányos hogy sokszor van az hogy ha meglát az utcán egy szerelmes párt vagy szidja őket vagy lelombozóan halad tovább. Legutóbb amikor komolyan elbeszélgettünk erről akkor próbáltam vigasztalni mert már a sírás határán volt és szorosan átöleletem majd ő is engem és hatalmas mód elkezdett zokogni hogy mennyire magányos és.már attól boldog lesz ha egy lány csak simán átöleli. Én nagyon sajnálom szegényt mert a párom látásból ismeri és mesélte már nekem hogy őt sokszor piszkálták és játszadoztak az éruéseivel. Bár voltak jó pillanatai is amikor nem voltak ilyen problémái de annyira szeretethiányos hogy már egy hosszabb ölelés is holdoggá teszi amit egy lánytól kaphat. Vannak barátai csak már azok is hagyják el a környéket a párjukkal tehát már rájuk sem számíthat igazán. Mi nagyon jól összebarátkoztunk mert rendes srác csak nekem már van páron akit szeretek de ha nem lenne akkor adnék esélyt neki hogy bűvöljön el mert tudom hogy eltudna csak nem engedem.

Valaki tudja hogy ilyen emberen hogyan lehetne segíteni lehetőleg szakember bevonása nélkül?