Most derült ki (számomra), hogy a szobatársammal "chatelek"! Mégis mit csináljak? [meleg téma]

Sziasztok!

Én lennék az a bizonyos párnapüfölős-szobatárs :)

Nagyon aranyosak vagytok, hogy így biztattátok a 'kedves kérdezőt', hogy lépjen. Nélkületek lehet, hogy még mindig magam alatt lennék, ki tudja... :)

Elvileg az egyik válaszoló kérte, hogy írjam le az én szemszögemből is a történetet. Hát kik vagyunk mi, hogy ne teljesítsük ezt a kérést?! :)

Ja, és csak közlöm, hogy én is hasonló "regényíró" vagyok, mint Ő :)

Igazából nekem se esett le a dolog, csak a legeslegvégén. Pedig így visszatekintve annyi minden történt, amiből kiderülhetett volna...

Nagyon megörültem, amikor végre megcsinálták a kamerám. A többiek teljesen h*lyének néztek, hogy miért vagyok úgy feldobva :) Aztán elkezdtem készülődni (a vakegeres beszólásért kapott ám! :D). Hamarabb betöltött az enyém, és izgatottan vártam, hogy meglássam őt is. Amikor ez nem történt meg, aztán a kapcsolat is hirtelen megszakadt... Huh, ne tudjátok meg, mit éltem át. Először csak néztem, hogy mi történt, de le is lépett. Egy világ tört össze bennem - biztos ez is csak egy p@raszt, aki a külsőre, na meg a szexre megy (mondjuk a legnagyobb szerénységgel állíthatom, hogy nem nézek ki rosszul :)). Aztán vártam, hátha visszajön, de nem...

Kiakadtam nagyon, és ezen az se segített, hogy a másik szobatársunk folyamatosan kérdezgette, hogy mi a bajom. Ő pedig közben csak ott ült és bambult. Ez mondjuk fura volt, hogy nem kérdezett semmit... Szobatársunk feladta, főleg, hogy időközben már valamiért ő is ideges lett :D Aztán nem bírtam tovább, le akartam menni kiszellőztetni a fejem, de ő meg nagyon erősködött, hogy jönni akar. Végül jött is.

Elég érdekes helyzet volt :D Leültünk két külön padra, de annyira gáznak éreztem ezt a helyzetet - főleg, hogy elment egy ismerős, és elég furcsán nézett ránk -, így inkább odaültem hozzá. Ő meg vigyorgott, mintha direkt ezt akarta volna (mint utólag kiderült, tényleg:D). Nagyon szomorú voltam, és ez kiülhetett az arcomra is, mert átölelt. Nagyon jól esett :) Amikor pedig közelebb hajolt, húú... Egy pillanatra arra gondoltam, hogy de jó lenne, ha ő lenne a beszélgetős társam. Aztán gyorsan el is vetettem ezt az ötletet, és inkább nagy nehezen válaszoltam a kérdésére. Mondott egy olyat erre, amit tényleg eddig csak a chat-es társam mondott, és nagyon fura érzés fogott el... :) Végül nagy vonalakban elmeséltem neki a (saját) sztorinkat, ő meg megsimogatott. Ezzel totál kikészített a kis r*hadék :D De nagyon jól esett, szóval hagytam. Végül rábeszélt, hogy hátha az egész csak egy félreértés, beszéljük meg a dolgot.

Amikor visszamentünk a szobába, bekapcsoltuk a gépeket - persze még akkor se tűnt fel, hogy pont akkor is jött fel. Nagy nehezen rávettem magam, hogy írjak neki. Láttam a monitoron, hogy ír, de feltűnt, hogy közben meg a szemközti ágyon is nagyon gépel valaki ugyebár. Megint eljátszottam a gondolattal, hogy de jó is lenne... De inkább arra koncentráltam, hogy mit írtak nekem. Nem igazán értettem, hogy miért nem tudott mit kezdeni a helyzettel, de amikor leírta hogy helyes és ismerős (!) vagyok, nagyon meglepődtem. Mondtam, hogy azonnal kapcsoljon kamot - egy pillanatra még a szívem is kihagyott :D

És akkor írta, hogy ez nem fontos, nézzek fel...

Nem akartam elhinni. Egy pillanatig csak néztem, hogy mi van, aztán összeállt a kép. Minden. De még akkor se akartam elhinni. Aztán biztatóan rámmosolygott, és akkor elszakadt a cérna :D

Olyan hirtelen estem neki a párnával, hogy még ellenkezni is elfelejtett. Aztán persze próbálkozott, de hiába én vagyok kisebb, akkor dühösebb voltam :) Végül lenyugodtunk mindketten - elég meghitt helyzetben, pózban. Hangosan is elküldtem a fenébe, mire ő - persze tudom, hogy csak hirtelen kicsúszott a száján, de akkor is - azt mondta, hogy 'én is szeretlek'. Megfagyott a levegő is egy pillanatra - főleg az ő részéről -, de nem sokáig, gyorsan megcsókoltam :)

Nem tartott sokáig, nem akartuk, hogy pont így lásson meg a szobatársunk, ha esetleg felébredne. Inkább elmentünk sétálni... Folytattuk kicsit az abbahagyott élvezeteket (ezért a megfogalmazásért én kaptam a fejemre :D), és persze mindent megbeszéltünk.

Ééés hát együtt vagyunk! :)