Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez miért baj? Felszínességnek mondható egyáltalán? (hosszú)
Sokan háborognak itt, hogy "MINDENKI" a külső alapján választ magának párt. És hogy ezt sokan tagadják (dehogyis), meg hogy valójában a külső fontos (na, ez mondjuk igaz).
Az ember külseje nagyon sok mindent elmond róla. A tudatalattink mondja meg, hogy ez nekünk most tetszik vagy sem- és részben azért, mert a külsőnkből levehető a genetikai információ, amit hordozunk magunkban, ez alapján könnyen megmondhatjuk, hogy az egyén egészséges/beteg-e (bár nyilván hordozhat beteg géneket, de mégis, egy Down-kór mondjuk elég könnyen észrevehető), hogy egyáltalán összeillik-e velünk ilyen téren. A külsejétől senki se tud szabadulni, és mikor először találkozok valakivel, általában már a bemutatkozás résznél kialakul egy első benyomás, aminek legnagyobb részét igenis a külső, illetve a testbeszéd teszi ki. Ha ekkor nem tetszik, akkor akár fejre is állhat az illető, nagyon nehezen fog ez változni (bár nem példa nélkül való, ez tény).
Az nyilván nem szép dolog, ha valaki csak úgy, csípőből, rossz modorral, durván elutasít valakit, mert ő "ronda", de kitől várhatja el az ember, hogy olyannal kezdjen el párkapcsolat alakítása céljából ismerkedni, akivel nem érzi az összhangot, tudja már az első pillantásra, hogy nem fognak összejönni? Ilyenformán ez az elutasítás, bár bántó, azért elég őszinte és rendes dolog, mert nem húzza a másik agyát, hogy az aztán rögtön beleszeressen és majd hónapok múlva "de én csak barátként tekintek rád" szöveggel rázza le.
Összefoglalva: nem értem, miért hisztiznek itt sokan azért, mert ez vagy az a nem képviselője (kérdéstől függően) nem akar vele összejönni, mert nem az esete. A kérdést feltevők nagy része már eleve úgy is kezdi, hogy "aki nekem tetszik, annak én nem kellek, és akinek meg én kellek, az nekem nem tetszik"- ergo, ők is ugyanolyan "felszínesen" válogatnak, mint azok, akik miatt éppen sírnak.
Mindenkinek megvan a maga párja, csak időbe telik, amíg rátalál. Csomó olyan párt látni az utcán, akik boldognak tűnnek, és teljesen jól összeillenek, pedig első ránézésre azt mondja az ember, ogy "te jó ég, az a bombázó EZZEL a pasival?!", vagy fordítva, hogy "ez a dögös pasas pont egy ilyennel?". Kövér-sovány, alacsony-magas, lényegtelen, mert valakinek pont az tetszik. És ezt nem lehet tudatosan elfojtani, nem lehet tudatosan irányítani. Tetszik és kész, vagy nem tetszik és pont. Abból csak baj lesz, ha valaki magára erőszakolja a másikat anélkül, hogy a legkisebb szikrát is érezné kettejük között (tapasztalat. valaki itt mindig sérül).
És ennélfogva a kérdésem: ha mindenkit befolyásol ilyen vagy olyan mértékben a külső (mert befolyásol, ez evolúciós hozománya a természetes kiválogatódásnak), akkor most miért is baj ez? A legrondább pasi is úgy áll neki az ismerkedésnek, hogy olyanhoz megy hozzá, aki neki tetszik. A legcsúnyább lány ugyanúgy, annak rebegteti célzatosan a pilláit, akiről ő úgy érzi, összeillenek sejtszinten. Nem tudatos, nem tudja azt mondani, hogy hát én csúnya vagyok, majd a csúnyákkal kezdek, mert pont ez a genetikai variabilitás miatt mindenkinek más a szép és más a csúnya. Egyáltalán ekkor már a felszínesség bűnének nevezhető az, amit csinálunk?
Bocs, hogy ilyen hosszúra és ál-tudományosra sikeredett, csak kíváncsi vagyok, ti erről hogy vélekedtek. Engem kicsit zavar, mikor itt minden második kérdésben, és minden második válaszban az szerepel, hogy "jah, mert a nők/pasik a külsőre mennek", mintha ez valami bűn lenne, amit ők (mármint a mondat variációinak leírói) nem csinálnának ugyanúgy. Ezért kérdezem, hogy akkor most szerintetek mi lenne erre a megoldás? Jöjjön össze mindenki minden felkínálkozó jelölttel, hogy aztán valaki sérüljön (lelkileg), mert egyszer csak az lesz a vége, amit már első látásra meg tudott mondani a "választó" személy, csak sokkal nagyobb érzelmi fájdalommal? Ez talán jobb lenne? Nem értem a gondolkodásotokat.
Köszönöm mindazoknak a kitartását és türelmét, akik végigolvasták! Azoknak meg külön köszönet, akik válaszolnak is rá! :)
Mondjuk azt, hogy mindkettőben van valami. :) De nem hiszem, hogy egy szép szálkás izmokkal rendelkező ember még, ha tényleg biztonságérzetet kelt a nőkben bármivel jobb mint egy olyan aki nincs kigyúrva. Hiszen az egészséges szervezet és a túlélés számára elengedhetetlen a zsír az pedig takarja az izmokat. Nétd csak meg Bear Grylls-t, persze tudom az csak egy megrendezett műsor de attól még látszik az emberek, hogy sokkal alkalmasabb a túlélésre mint az aki folyamatos, előre meghatározott étrenddel épp most jön ki a konditeremből.
Szóval a te érvelésed is megbukik valamilyen szinten mert, ha a nők valóban az őskori, házépítő, vadászó, egyszóval családját ellátó férfimodellre buknának akkor nem akadnának fenn olyan dolgokon mint a fanszőrzet. Manapság divat felszínesnek lenni még a természetes, velünk született vonzalmon is túl.
ui. A jaguár-harcosok egyébként nem az őskorban éltek és nem vadászattal foglalkoztak hanem a legmagasabb Azték harcososztály volt akik a különös kegyetlenségükről váltak hírhedté ellenségeik körében :)
Nem az a baj, hogy a külső alapján választ, meg nem az a baj, hogy kell a Lamborghini a segge alá.
Hanem az a baj, hogy játsszák az álszentet, és nyavalyognak, hogy "nemszámítapénzmegakülső", viszont a párválasztási kultúrájuk mást mutat. Magyarul hitegetnek.
2-es válaszolóval értek egyet,kérdező azt is olvasd el szerintem. :)
Illetve annyival még kiegészíteném,amit nem is igazán értek mikor azt írtad,hogy "Mindenkinek megvan a maga párja, csak időbe telik, amíg rátalál."
Hát ezzel tudod az a gond,hogy nem mindenki találja meg,és vannak akiket senki nem akar úgymond "elfogadni",pedig teljes mértékben értékes emberek,sőt... És még nem is csúnyák,nincs velük igazán gond,ezért sem érthető a dolog.A másik az,amikor a korod miatt már sokan nem is állnak veled szóba,mert nem volt még senkid.Továbbá mikor mindenhol azt látod,hogy boldog párok vannak és te is iszonyat módon vágysz rá neked viszont nem jön össze olyankor azért elgondolkozik az ember.Tehát társadalmi elvárások miatt is van ez,mert ha nem vagy olyan akkor már mindenféle betegnek meg nyomoréknak állítanak be,miközben nincs semmi bajod,csak nem jöttek össze a dolgok,illetve nem olyan volt az életed mint másoknak.
A külső pedig a mai viszonylatban annyira fontos lett,és szükségszerű az emberek többségénél,hogy az már túlzottan is túllépi a normalitás határait. Szerintem azt senki nem állította,hogy nem számít egyáltalán a külső,azonban nálam például nem annyira fontos ez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!