Leszbikusok! Nektek is ilyen nehéz?

akinek nem tetszik leszarom aki elfogad az elfogad..

bár nem vagyok leszbikus de jelenleg lánnyal vagyok kapcsolatban.

3 éve jöttem rá, hogy a lányok érdekelnek. Az első év rettenetes volt...Majdnem napi szinten sírtam, állandóan ez volt bennem... Nem akartam leszbikus lenni.. aztán 1évbe telt, hogy elfogadjam ezt magamban, elkezdtem lányokkal ismerkedni, elmondani egy-két havernak.. Aztán most idén nyáron anyumnak is elmondtam...Persze nem tudja elfogadni, de ez már más kérdés :)

A lényeg, hogy minimum egy embert keress akivel megtudod beszélni a dolgokat, ismerkedj, és hidd el jobb lesz... Rajtad áll, hogy előbb vagy utóbb :)

21L

Én sem titkolom. A családom, a barátaim, az ismerőseim nagy része tudja. Most új munkahelyem van, 2 hónapja vagyok itt, de csak egy ember tudja. Nem fogom mindenkinek elmondani, mert nehéz munkát keresni, és sokan "kiutálnak". Aki tudja, abban megbízom.

Te miért titkolod?

Én most kerültem gimibe, de már az 1. hónap után a fél osztály tudta. Nem birom titokban tartani de hát minek. Ha azt akarjuk, hogy elfogadják, akkor úgyis kell viselkednünk, hogy az természetes. Azóta is sok barátom van, viszont volt akit elvesztettem (a visszaszerzés folyamatban, szal senkit sem kell elveszítened!!) és annyira jó érzés, hogy elmesélhetem h jahj most ő tetszik, dejó csaj meg minden. És támogatnak, szurkolnak ezerrel (persze én is nekik). Persze az a lényeg hogy egyet mindig mondj el, ha egy ilyen nagy (vagy kis, mindenhelyzetben más) vallomásban: Sosem nyomulsz arra, akinek nem tartozol bele az esetei közé. (ez fiúban és lányban is igaz.) Így rólam tudják, és ha akar tőlem valaki valamit, csak odajön és megbeszéljük. Sokkal rosszabb titkolózni, kevesebb esély van az ismerkedésre. Most ebben a suliban maradok még 4 évig, és meglátom h mi sül ki ebből, de tudom hogy mellettem fognak állni a barátaim és elfogadnak teljes mértékben. Amúgy a mai fiatalok körében ezt nagyon jól elfogadják, nem fog senki sem haragudni rád, ha nem nyomulsz rájuk. (oké egy két próbálkozás nem baj, de aztán hagyd, mert szörnyen nagy balhé lehet, új préda elé kell nézni, rengeteg lány van a világon. *és a suliban is:3*)

Szóval bátorság kislány, ha segítségre van szükséged, vagy beszélgetni szeretnél, nyugodtan írj rám^^ remélem tudtam segíteni 14/L/bi :P

Én 2 évig titkoltam a biszexualitásomat mindenki elől..Addig volt barátnőm.Látták a szüleim,itt aludt,mert távkapcsolat volt és együtt szerettünk volna lenni többet.Gyanakodtak,de végül nem derült ki,hogy mi is a helyzet.

Anyának akarnék vallani még,de fogalmam sincs egyenlőre,hogy hogyan alakul az életem,hogy beakarom-e majd vallani,ha netalántán férfi élettársam lesz később,na meg gyerekeim.. akkor már annyira nem érdemes.Ha sikerül kiköltöznöm Ausztriába vagy Németországba,akkor ott úgyis elfogják fogadni.Viszont gyereket sajátot szeretnék.

A barátnőm aztán elhagyott..alig bírok a mai napig is élni nélküle.:(

2010 nyarán kezdődött ez az egész..

Itt a gyakorikerdesek.hu.-n..:) Egy lány egy kérdésnél rám írt,hogy akarok-e ismerkedni vele.Mondom persze,miért ne!?Ez volt 2010.augusztus 22.-én!

És végül 2010.szeptember 17.-én kezdtünk el járni,és hivatalosan 2012.októberében(kb.október 23.-a környékén) lett vége a kapcsolatunknak.

A kapcsolatunk legvégén a barátnőim többsége tudta a helyzetet,és hogy rájuk nem nyomulok,mert nem az eseteim,hála istennek.:)

17/L