Hogy szerethetnék ki belőle?

sehogy.

jöjjetek össze : ennyi!

Néha a tiltott gyümölcsre sokkal jobban vágyunk. Ami elérhetetlennek tűnik, azután sokkal jobban epekedünk, de jó lenne ha valóra válhatna. Persze azért ez sem minden emberre jellemző.

Majd ha már elvégezted a gimit, és nem fogod látni nap mint nap, szép lassan elfelejted. Addig pedig legyél nyitott más srácok felé, ha lenne valaki akit szerethetsz, nem vágynál a tanárodra ennyire

Le merném fogadni, hogy a legtutibb "kiszeretési" módozat az lenne, ha összejönnétek.

Tudod mekkora csalódássá tud válni egy ilyen álomszerelem, ha valami módon mégis valósággá válik?

Ámde ez a "megoldás" túlontúl is sok következmény-problémát generálna - ne kísérletezz vele.

Különben is, elég jelentős a korkülönbség köztetek, hosszabb távon kellemetlen lenne.

Azt írod, 18 vagy és gimibe jársz. Akkor nem is sokára amúgy is vége lesz a találkozásaitoknak - nyakadon az érettségi.

Azt írod, más "nemigen" érdekel. Ezek szerint kicsit igen, de nem annyira.

Próbálkozz -már amennyire időd engedi- valami új társasággal. Egy klub, sportkör, kreatív hobbi. Új környezet, új emberek, új esély. És követeld meg magadtól, hogy nyitott szemmel járj, vedd észre a körülötted lévőket - nyilván első renden a fiúkat.