Mit reagálna egy prostituált, ha a kliens elővenne a táskájából a -dolgok előtt- egy füzetet és megkérné a hölgyet, hogy integráljon pár kifejezést?

Megy egy függvény a sivatagban, és szembe jön a differenciáloperátor. Azt mondja neki:

- Térj ki az utamból, mert lederivállak!

- Nem térek ki!

- Térj ki az utamból, mert lederivállak!

- Nem térek ki!

- Nem félsz tôle, hogy lederivállak?

- Nem.

- Hát az hogy lehet?

- Én vagyok az e az x -en.

....

Megy tovább a függvény és találkozik egy másik differenciál operátorral.

- Térj ki az utamból, mert lederivállak!

- Nem térek ki!

- Térj ki az utamból, mert lederivállak!

- Nem térek ki!

- Nem félsz tôle, hogy lederivállak?

- Nem.

- Hát az hogy lehet?

- Én vagyok az e az x -en.

- HAHAHA. DE én y szerint deriválok.

...

A felső vicchez tudni kell, hogy ha a függvény csak x-től függ és y szerint integrálunk akkor az x-től függő föggvény az y szerinti operátornak csak egy konstans.

Hogyan halt meg Cauchy?

- Hátulról kapott egy sorozatot.

Tudom a π utolsó számjegyét!

- Kettes számrendszerben 1, mert ha 0 lenne, akkor elhagynánk...

Mikor átlagos egy matekdolgozat eredménye?

- Ha az átlag e és pí között van.

Van egy üzletember aki állandóan utazik repülőgépen, naponta többször is. Egyszer elmegy egy matematikushoz, hogy megkérdezze mennyi az esélye annak, hogy ő pont egy olyan gépre fog felülni amiben bomba van.

A matematikus szerint erre 1:100 000 az esély.

Erre mondja az üzletember:

- Lehet-e csökkenteni ezt az esélyt? Ha igen akkor hogyan? Mert tudja én naponta akár 4-szer is utazok repülőn.

Erre a a matematikus:

- Természetesen lehet. Méghozzá úgy, hogy felvisz magával egy bombát, mert annak sokkal kevesebb esélye van hogy két bomba van a gépen, mint hogy egy sem!!!

Mitől zakatol a vonat?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a vonatot.

Miből is áll a vonat?

Van egy mozdony, és van sok (vagy csak egy) kocsi. Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk. Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás szempontjából, így elég egy kocsit megnézni, a többit elhanyagolhatjuk.

De mibol áll egy vagon?

Van egy felső (utas, vagy rakodó) rész, és van az alsó rész, azaz az alváz. A felső rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendő az alsó részt vizsgálni. Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból, és a kerekekből. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket. Kerékből is van azonban egy vagon alatt 4 pár, amelyek mindegyike egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt is megnéznünk, a többivel nem foglalkozunk.

Egy pár kerék felépítését nézzük meg! Áll magából a két kerékből, és van a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhanyagolható. Marad két darab kerék, ami viszont megint teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk.

A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! Az kör alakú!

A kör területét úgy számítjuk ki, hogy r^2*Pí (r a négyzeten szorozva Pí-vel). A képletből a Pí=3,14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább. Az r az a sugár, ami mivel állandó, így megint csak nem zakatol.

Mi maradt meg? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra, na ATTÓL zakatol a vonat.