Egyik osztálytársam, akivel elég jó barátok voltunk, megtudta, hogy én többet éreztem iránta, és most félek a szeptembertől, hogy újra találkozni kell vele. Hasonló élmény kimenetele? 18/l

Hát szerintem próbálj egy kicsit optimistább lenni lehet h jobb lesz mint amire számítasz.

Más részről szerintem ha meglátod ugyan úgy előjönnek azok a fránya érzések, túl kell tenned magadat rajta és nem lesz könnyű.

Sok sikert és légy egy kicsit optimistább. :)

Szia!

Nagyon ismerős a sztorid, leírom az enyémet, remélem tudok segíteni vele valamit :))

Szóval én is leszbikus vagyok, és tavaly nyár előtt (kb. asszem :DD) beleszerettem az egyik osztálytársnőmbe, akivel nagyon jóban voltunk. Nem szerettem volna neki elmondani, mert tudtam, hogy tuti hogy heteró, de valahogy nem bírtam magamban tartani, ezért valentin napon írtam neki egy szerelmes verset, névtelenül, mint titkos hódoló. A következő napokban, hetekben ment a találgatás, hogy ki lehet az. Bevallom, tetszett az izgalom, meg a nyüzsgés ezen a téren. :D Tőlem is megkérdezte első nap, h én vagyok-e az, kiszúrásból, de letagadtam. Aztán kapott még egy verset a szülinapjára, majd még egyet évzárón, illetve e-mail-t is küldtem neki (csináltam külön új fiókot -.- tudom, szánalmas XD). Szóval eléggé nayg szarba kavartam magam, de még mindig nem akartam felfedni magam, sőt, még ballagáskor sem.

Aztán itt jött a rossz része, a szilveszter. Meghívott Ő, hogy menjek velük (több osztálytárssal) szilveszterezni házibuliba. Nem tudtam nemet mondani. Egész jó volt a buli, egészen hajnali 2-ig, amikor a sok pia hatására (össze-vissza minden :// már nagyon bánom) kibukott belőlem, hogy szeretem, és én voltam. Már nem emlékszem, hogy hogyan mondtam, és mit, de arra igen, hogy a fürdőben sírtunk, őt a bn-i vígasztalták, meg még ott volt pár osztálytárs is. (Előtte senki nem tudta rólam.)

Másnap reggel borzalom volt, együtt kellett hazabuszoznunk. Én végállomásig mentem, ő előbb leszállt, és amikor én lenéztem rá, visszanézett, és semmit sem láttam a tekintetében, csak ürességet. A reggeli tömött buszon a végállomásig zokogtam.

A suliban pedig egy jó darabig kerültük egymást, pedig előtte iszonyúan jól elvoltunk, és hiányzott is a társasága. Aztán egyik nap kezdeményeztem, hogy ha leülepedett benne a dolog, akkor beszéljük már meg. Ebből az lett, hogy a 2 bn-jével egyetemben kb. kioktattak, hogy többet ilyet ne, stb. Nagyon szarul esett.

Január és február eleje borzalom volt nekem a suliban, de azóta nagyon sokat javult a helyzet. Mondta, hogy nem is azért haragudott, mert szerettem, hanem mert hazudtam neki a versekkel kapcsolatban, és csúnyán átvertem.

Barátok vagyunk, a kapcsolatunk azóta nem ugyan az, nem beszélgetünk olyan sűrűn, de sokat segít olyan téren pl. hogy itthon is "bújjak elő", érdeklődi, ami jól esik, és ő is megosztja velem a problémáit, és tanácsot kér. Ugyan olyan tudom, hogy nem lesz, mint rég, de azon vagyok, hogy valamilyen szinten visszahozzam azokat az állapotokat.

Már én sem vagyok belé szerelmes, és miután kiderült, könnyebben ment a továbblépés is.

Bocsi, hogy ilyen hosszúra sikerült :DD

Szóval neked azt tanácsolom, hogy ha ő nem áll hozzád kínosan, vagy valami, akkor te se kezeld őt úgy, hiszen mindent meg lehet beszélni. Ha ő is nyitott rá, akkor mondd el neki, hogy nem szeretnéd elveszíteni, mint barátot, mert fontos számodra. Ha ő boldog a kapcsolatában, akkor te is boldog leszel, mert boldognak látod egy barátod. :)

Remélem tudtam segíteni! :)

Hajrá :)

ja, és am az osztály kérdés, nálam ugye többen tudták meg egyszerre, de azok, akikkel jóban vagyok, és számítanak, szóval nálunk sem terjedt, bár szerintem sokan sejtik :D

de látom nálad sem lesz gond, de ha elmondanád még valakinek, akkor minimum 2x gondold át, hogy jó embernek mondod-e, mert van negatív tapasztalat is az én sulimban, egy másik osztályban ://