Félek, hogy elveszítem, szerintetek most mit kéne tennem? (többi lent)

Sziasztok!

Van egy fiú osztálytársam, akivel 3 éve nagyon jóban vagyunk, padtársak is vagyunk. Ez alatt az idő alatt volt, hogy ő akart járni velem, volt, hogy én vele, de sosem egy időben. Valami mindig volt. Novemberben kitaláltuk, hogy szeretjük egymást, járjunk. 1 szer találkoztunk, és nem volt témánk, csak csendben sétáltunk, és az egész olyan kínos volt. (előtte találkoztunk már barátokként, akkor nem volt semmi probléma. mivel akkor az olyan rosszul sikerült, mondtam neki, hogy ne járjunk. Utána újra egyre közelebb kerültünk egymáshoz, februárban meghívott magához filmet nézni. csak a csókig jutottunk, utána hazamentem. Másnap az iskolában kerültük egymást, még annyit se beszéltünk mint előtte. igazából senkinek nem tűnt fel a változás, és mivel nem változott,és nagyon rosszul éreztem magam, mert szerintem mindkettőnknek csak szenvedés volt, 1 hét után mondtam neki, hogy ne járjunk. Mikor megkérdezte, hogy miért, kitaláltam minden hülyeséget, hogy csak barátként szeretem, nem érzem magam elég szépnek hozzá, nem működött, ilyeneket.(amik részben igazak is voltak) ezután alig szólt hozzám, és utána volt egy veszekedésünk is, és végül kb. másfél hónapja találkoztunk, hogy megbeszéljük a dolgokat. Mondta, hogy azért nem beszélt velem, mert nagyon szomorú volt, és hogy még nem múltak el teljesen az érzései. amikor azt mondtam, hogy én csak attól félek, hogy elveszítem, azt mondta, hogy megígéri, hogy nem fogom, meg, hogy nem is tudnám.(máskor is mondta, hogy milyen fontos vagyok neki, csak nem hazudott). És úgy volt, hogy találkozunk csütörtökön, de írt, hogy nem lenne-e baj, ha nem találkoznánk. Én kérdeztem, hogy mért, nem akarsz? és azt válaszolta, hogy igen. (ez lett volna az első igazi találkozónk, amióta voltak ezek az ügyek). és annyira szomorú voltam, hogy neki nem is hiányzom, és nem akar látni, hogy azt írtam neki, hogy nem baj, de akkor többet ne írjon, ne keressen. Utána azt írta, hogy csak én hiszem, hogy kihasznált. (mondott már a barátságunk idején erre utaló, bántó dolgokat) Én pedig mondtam, hogy ha szeret, és fontos vagyok neki, akkor azt bizonyítsa be. azóta nem keres. Már volt egyszer ilyen összeveszésünk(már korábban írtam) és akkor csak azért békültünk ki, mert én szemet hunytam ezek felett. Most nagyon hiányzik, de nem akarom, hogy azért álljunk egymáshoz közel, mert én nem bírom ki nélküle, és nagyon fáj, hogy neki nem hiányzom, meg sem próbál visszakapni. a barátaim azt mondják, próbáljam elfelejteni, mert csak fájdalmat okoz nekem, de az a baj, hogy még 2 évig osztálytársak leszünk, és én nem fogom kibírni, ha más lányokkal bánik úgy, mint régen velem. (nem akarom kisajátítani, ne értsétek félre, csak szeretném érezni, hogy tényleg fontos vagyok neki.) Szerintetek mit csináljak most? várjak rá, hátha tesz valamit, felejtsem el, vagy, ha úgy csinál, mintha mi se történt volna(azt szokta veszekedés után), akkor menjek bele a játékba? Szerintem fel sem fogja, hogy talán az ő hibája. Múltkor is azt mondta, hogy én kértem, hogy hagyjon, és ő azt hitte, hogy csak ki akarom próbálni, milyen nélküle. Hogy hiheti ezt, mikor annyiszor mondtam neki, hogy szeretem és fontos nekem?

Remélem nem gondoljátok, hogy csak egy hisztis kis csaj vagyok. Nekem ő tényleg nagyon fontos, félek, hogy talán most elveszítem...

Kérlek titeket, hogy rendes válaszokat írjatok. És a segítséget előre is köszönöm!:)

16/L