Az az érzésem sok a megkeseredett, kiábrándult nő . Minden nő hitevesztett, savanyú kedvű, kétségbeesett lesz, ha nem megy jól a szerelmi élete?

Én oda jutottam ,hogy nem kell egy kapcsolattól várni a nagy csodát , ne az legyen az életem értelme ,hogy sóvárgok és keresgélem a társam . Ha nem megy hát nem megy ,mit lehet tenni , kár erőltetni . Zavar a társadalmi nyomás ,az elvárások az átlag minta nem teljesítése , mint házasság 2 gyerek mire 30 az ember már úgy néznek rá hogy "na te már jól lemaradtál " . Én nem igazán akarok gyereket , nagy felelősség , meg teremteni is kell neki , meg igyekezni ,hogy jól nevelje sz ember , ne csessze el a gyereket lehetőleg ,legyen belőle normális felnőtt . Aztán ,ha nem jó a házasság együtt maradni-e csak a gyerek miatt , vagy elválni,mi a kisebb rossza a gyereknek .A közös csemete örök kötelék , és kérdés milyen a viszony a felek között . Az egész férfi nő viszony csalódások ,megbántások , hazugságok sora és őszintén gratulálok azoknak akik igaz szerelemben élnek és szeretik ,tisztelik egymást ,mert ritka dolog az hogy 2 ember igazán egymásra talál és egyszerűen jól esik a lelküknek a másik léte ,társasága,lénye .

Sok nő okosan dönt és a szerelmi csalódás(ok) után olyan férfival köti össze az életét aki az okos választás volt , de abban sincs boldogság . Ilyen lelki,szerelmi ,érzelmi nyavaják nélkül gondolom unalmas lenne az élet a Földön .

Szóval azt hiszem nem kell sokat gyötörni magunkat ,csak élni bele a nagyvilágba ,aztán majd lesz valahogy . Nem kell túl komolyan venni ezeket a szerelmi dolgokat ,meg keresem a társam ,majd jön ,ha jönnie kell ,vagy nem . Legyen az ember azért még boldog , elégedett csak mert nem az átlag szerint alakul az élete . A lényeg ,hogy ha már itt vagyunk érezzük jól magunkat .

Cheers , emberek . Fel a fejjel . Csak derüssen . :)