Álomfejtők és mások, akik már tapasztalták, mi az a plátói, el nem múló szerelem! Miért érzem így? Miért nem tudok továbblépni?

A problémám előzménye, hogy több mint négy éve volt, mikor komolyabban észrevettem egy lány. Mikor nem volt mellettem, hiányzott. Mikor a közelében voltam, mindig gyorsabban vert a szívem és így tovább...

Aztán elballagtam általánosból. Mire elfelejtettem volna, ugyanabba az iskolába jött. Addig is minden nap eszembe jutott, de így még rosszabb lett. Nem ragozom, lényeg, hogy nagyon szerettem, de nem volt semmi esélyem.

Most tavasszal a hibáit kerestem és sikerült is, hogy ne úgy gondoljak rá, mint előtte. Aztán elkezdtem más lányokkal beszélgetni, ismerkedni és az egyik lánnyal azóta is minden nap beszélek, ebből a kapcsolatból még bármi lehet. Idáig nem is gondolkodtam siránkoztam azon, hogy nem lehet az enyém meg ilyenek. Viszont tegnap azt álmodtam, hogy náluk voltam, aztán egy folyosó szerű helyre kerültünk és ott megölelt. De nem csak megölelt és kész, hanem percekig csak álltunk és egymást öleltük. Ő mosolygott és én örültem, hogy végre vele lehetek. Arra emlékszem még, bár nem tartom fontosnak, hogy a hátát simogattam és nem volt rajta póló(de semmit olyasmit nem láttam.)

Mikor felkeltem, nagyon hiányzott és egész nap ő járt a fejemben.

Mégsem tudtam elfelejteni? Ez még szerelem? Nagyon mély nyomot hagyott bennem ez a szerelem, talán emiatt van? Mit tegyek, hogy végleg elfelejtsem?