A legtöbben az önmegvalósítás kiteljesedését, miért egy tökéletes párkapcsolathoz kötik?

"mindneki annyira keresi élete párját... ha én nem, akkor most velem van a baj?"

Sokan le fognak pontozni de pont hogy veled nincs baj. Azokkal van baj akik görcsösen keresik "az igazit", és mivel ez a görcs látható rajtuk így nem fogják megtalálni. Amikor aztán észreveszik hogy ketyeg a biológiai óra megijednek, összeállnak valakivel akibe nem szerelmesek (de elhitetik magukkal hogy azok), majd X évvel később (Y gyerekkel) még nagyobbat koppannak. (Szüleim közös életútja...)

Én ebből köszönöm nem kérek. Élem az életem egyedül és (ezt kapjátok ki társfüggők) jól érzem magam. Ha majd lesz valaki a láthatáron aki érdemesnek tűnik akkor élek majd a lehetőséggel hogy kapcsolatom legyen, de senkivel nem fogok külső vagy belső kényszerből összejönni, mivel az önző módon nem a másikról szólna hanem saját magamról (majdani családalapítástól se zárkózom el de nem is ragaszkodom hozzá).