Éreztél már olyant, mikor szerelmes voltál egy (szinte) teljesen elérhetetlennek tűnő személybe, hogy márpedig van közös jövőtök, még ha a környezeted ki is nevetett emiatt?

#9 :) hát igen, ez az szerintem, amiről én is beszélek! :) ez alapján amit leírtál lehetségesnek tartom hogy valahogy a srác neked van rendelve! csak még nem találtátok meg egymást igazán!

mert szerintem mindenkinek megvan a maga párja valahol a világban, (legalábbis én ebben a hitben élek) :D és úgy gondolom hogy azért mennek tönkre akár 10-20 évig tartó házasságok, mert igazából nem a hozzárendelt egyénnel él az adott ember, nem az igazi társával, aki tényleg neki teremtődött, és későn jön mindkét félben a felismerés...

lehet pro és kontra érvelni ki hogy látja :)

ja és még valami jutott eszembe: volt egy közeli ismerősöm, aki mondta hogy neki éveken át nem volt komoly kapcsolata, olyan közel 7-8 éven keresztül. persze szeretett volna, de egyáltalán nem működött egy sem. majd egyszer csak hirtelen egy olyan lány személyében találta meg a nagy Ő-t (elmondása szerint érzi, hogy tényleg Ő az igazi)aki szintén éveken át egyedül volt. ráadásul nem tudtak egymás létezéséről sem korábban (az ország két különböző pontján laktak) és nem azért kötötték össze az életüket mert úgy érezték ha már egyikünknek sem működött ennyi éven át, akkor hát próbáljuk ki együtt. nem, hanem mert mindegyikőjük azt érezte, vár rá valahol a társa, és lám, megtalálták egymást

ezt csak azért hoztam fel példaként, hogy én pl. ezért is hiszek a sorsszerűségben, és abban hogy eleve mindenkinek el van rendelve a nagy Ő