Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Most akkor szorongó ember vagyok v sem?
Vadidegen emberekkel (ha ők is vevők rá)képes vagyok elbeszélgetni.Akár órákig is.Csoporttársaim is szoktak tőlem kérdezni dolgokat,v csak úgy spontán is mikor hozzám szólnak nem kerülöm ki a válaszadást, v rázom le az embereket 1 tő mondattal.Viszont mikor esetleg 1 csoport előtt kéne teljesítenem(teszem azt kihívnak a táblához--infó szak--matek....nem is beszélve régen vmi szerepléskor)Nagyon beparázok...és kb képtelen vagyok normálisan viselkedni.Diszkóban nem tudnék táncolni,mert tökre hülyén érzem magam,és mintha ezt vh nem nekem találták volna ki, h rázzam ott magam a többiek előtt.
Vagy...régebb óta vezetek,de ha beül mellém vmi rokon hát elkezdek ott is eszméletlen hülyeségeket csinálni.Kapkodok,figyelmetlen vagyok.
Mondanom sem kell h ezek a dolgok rányomják a bélyegüket a társasági életemre.Még nem volt barátnőm se.Spontán tudnék nővel beszélni.De rányomulni v szánt szándékkal bepróbálkozni nála nem.Mit csináljak ez ellen?Van még vki így?Normális ez egyáltalán?
Szorongás: félelemhez rendkívül szorosan kapcsolódik, a szimbolikus félelemmel rokon jelenség. A szorongás egy időben távoli veszélyérzettől való félelem. Pl.: fogorvosi székben konkrét félelmet érzünk, de ha tudjuk, hogy jövő héten fogorvoshoz kell mennünk, akkor egész héten át szorongunk.
Abban a pillanatban, amikor valami bizonytalansági tényező lép a szituáció által kiváltott viselkedésbe, szorongásról van szó. Pl.: a tanár tételt húzat. Egészen biztos, hogy a tétel kihúzása előtt intenzív szorongást érez a diák, és miután kihúzta a tételt, rádöbben arra, hogy semmit se tud, akkor intenzív félelmet érez.
A szorongás összefügg egyfajta döntőképtelenséggel. A pszichológiai kutatások igazolták, hogy a szorongó ember általában a döntésképtelen ember. A szorongó ember veszélyhelyzetként él meg olyan helyzetet is, amelyeket más ember nem így él meg. Végül, mert a feladathelyzetben nem tud dönteni, cselekvésképtelenné válhat.
Olyan ember nincs, aki bizonyos helyzetekben ne élte volna meg a szorongásélményt, és ezért hangsúlyozni kell, hogy a szorongó személyiség és a szorongás, mint adott helyzetben jelentkező élmény, két különböző dolog.
Szorongásnak két fajtája van: a facilitáló és debilizáló szorongás.
- Facilitáló: az a szorongásszint, ahol a teljesítmény maximális. A cselevést megkönnyítő szorongás, az egyént a feladathelyzetben feldobja.
- Debilizáló: ahol a teljesítmény minimális. A cselekvést szétziláló, tönkretevő szorongás. Ez a szorongás megbénítja az egyént a feladathelyzetben.
Nagyon fontos a nevelés-lélektani körülmény, valamint a szülő-gyermek kapcsolat. Azaz ember, aki kiskorában azt tapasztalta, hogy a feladathelyzetben kudarc éri, annak a feladathelyzetekben jelentkező szorongása mindig debilizáló szorongás lesz. Azaz ember, akiben a feladathelyzet sikerhez kapcsolódik, facilitáló szorongásként éli meg a helyzetet. Az összefüggések a szülői igényszinthez kapcsolódnak. Ha a szülői igényszint a gyerek képességeinél magasabb- lehet az a gyerek okos gyerek, de a szülői igényszint ennél is magasabb-, a gyerek rendszeresen tapasztalja, hogy nem képes a szülői igényeknek megfelelni.
A szorongó ember mindig úgy megy a feladatnak, hogy nehogy kudarc érje, nem érdekli a siker, de ettől még nagyon jó képességű ember lehet. Hogy sikerorientált vagy kudarc elkerülésére orientált lesz-e egy gyermek, ebben a korai iskoláskornak döntő szerepe van. A szülőnek arra kell figyelnie, hogy ne igényeljen többet, mint amennyit megvalósítani képes a gyermek, mert az egész életére hatással van.
Sajnos párszor már beolvastak nekem emberek...Volt h félreértés kapcsán,és volt h csak rajtam töltötte ki az illető a bosszúját.(de még ha hirtelen felindulásból is kapja meg az ember ezeket a dolgokat akkor is igazak maradnak.Legalábbis a másik fél szemszögéből.Csak nem mondja/mondaná normál körülmények között.)
Így az önbizalmam a béka segge alatt van...Nem tudok magamra férfiként tekinteni...Mindig 1 gyereket látok a tükörben.Próbálok elleni tenni de ez van....
Egy kicsit magamra ismertem :/ Bár nekem pl inkább vezetésnél van gond, mert ott mindig parázok, de pl ha suliba prezentálni kell 50 ember előtt ott nem izgulok különösebben... Viszont, ha egy emberrel beszélek zavarba jövök, ha a szemébe kell néznem.
Na mind1 nem akarok regényt írni :D
Valahogy ezt a sz*rok a világra stílust kéne felvennünk, h kicsit se érdekeljen más véleménye...
Na mondjuk én piásan általában kivetkőztem magamból (igaz nálam az elég ritka, h iszom) :D Meg olyankor tudom lökni a hülyeséget...
Nekem inkább azzal van bajom, h idegenekkel nehezen ismerkedem, meg nem vagyok túl magabiztos.
Ja és sokat agyalok dolgokon pedig nem kéne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!