Mire véljem ezt? Mit tegyek?

A volt igazgatóhelyettes fia pár hónapja fogta magát, és 'szó nélkül' szünetben letette a padomra a táskáját nyelvi órán (nem voltam a teremben szünetben), majd megkérdezte, hogy probléma e, ha mellém ül. Mondtam, hogy nem. 'Zavarban' voltam, nem tudtam mit kezdeni a 'helyzettel', fel sem néztem több órán keresztül a könyvből, vagy ha mégis, nem kerestem vele a kapcsolatot. Pár hét után visszaült a helyére.

Gyakran beszélgetünk szünetekben, viszont ha 'társaságunk' van (mások is vannak a közelben) rám sem néz, nem is köszön. Az esetek nagy részében úgy köszön, hogy rám sem néz (megy egyenesen, nem néz sehová, csak köszön. Ha nem figyelek rá, észre sem veszem, hogy nekem akart köszönni).

Legutóbb be kellett mennem abba a terembe, ahol órája volt. Mondta az egyik srác, hogy feltűnően felém kapta a fejét, amikor bementem a terembe.

Ma reggel egyedül álltam a folyosón, mert nem akartam a teremben lenni. Játszottam a telefonomon. Szokásosan rám sem nézett, de köszönt. Bement a termébe, majd nem sokkal később kijött hozzám. Beszélgettünk. Fel sem tűnt neki, hogy a tanára elment mellette, és bement a terembe (már becsengettek, késett az én tanárom).

Tetszenék neki?

19l (ő 17)