Mi a véleményetek arról, hogy manapság a legtöbben a facebook-on szabályos marketing tevékenységet folytatnak, kirakatba tesznek mindent és ott "élnek" kapcsolatban?

Nem csak neked taszító. Én is egyenesen undorodom tőle. Én csupán a minimális dolgokat osztom meg ezen a közösségi oldalon. Képek a barátokkal, akár egy jó buli pillanatai, de sosem azt tartottam lényegesnek, hogy facebookon jól mutassak.

Egyszerűen sírhatnékom van, amikor én is szemesülök azokkal a dolgokkal, amiket előzőleg te leírtál.

De hát.. mit tudunk mi tenni...? Te, vagy én? Talán annyit, hogy figyelmen kívül hagyjuk, és minimálisan vesszük igénybe ezt az oldalt.

Ne irigykedjetek!

Az szánalmasabb.

Érdekes, engem nem zavar.....

a 14 éveseket nem nevezném nőnek. szeretnének annak látszani, némelyiknek külsőre sikerül is (18 évesen kiégett prostinak látszanak már)

ahol túl sok a szivecske meg a "Kiskunmajsán édesemmel, Les Vegasban szerelmemmel, Mucikám szülinapi tortáját vágjuk épp" jellegű cuccal van tele, az mindig gyanús, hogy valami nincs rendben

Hát igen... A facebook kiterjesztette a lehetőségeket a pózolásra. Mindig is így működött ez, csak nem volt ennyire centralizált és sokoldalú maga a kirakat.

Amikor én voltam tizenéves, akkor is egy csomó csaj igyekezett minél feltűnőbb díszpávává válni, most pedig itt van a facebook, ahol munkájának gyümölcsét ki lehet pakolni, és kevesebb munkával több embertől elismerést gyűjteni. Ha egy csaj vett egy jó új ruhát, akkor azt igyekezett minél több embernek elmesélni, megmutatni, most pedig egyszerűen csak egy fotót kell feltölteni, és minden ismerőse látja, akiknek úgyis meg akarta mutatni.

A központi téma akkor is a párkapcsolatok voltak, akkor is mindenki világgá kürtölte, hogy van valakije; most ezt otthonról meg lehet tenni egy gombnyomással és csak a like-okat kell számolni, hogy kiket érdekelt. Akkor is mindenki azzal akarta bizonyítani, mennyire szereti egymást, hogy közös fényképeket csinált és mindenhol nyáladzva becézgették egymást, hogy ezzel mutassák, övék a világ legjobb párkapcsolata, most ez a facebookon már írásba foglalva mehet.

Mindig voltak olyan emberek is, akik akármit mesélsz, mutatsz, csak felszínesen egyetértenek, együtt éreznek, dícsérnek stb. Ezek tipikusan azok az arcok, akik protokollszerűen megdicsérik az új frizurád, túláradóan gesztikulálnak mindenre, amit mondasz, miközben semmit sem jegyeznek meg abból, amit mondasz. Na a facebookon ők lesznek azok, akik mindent like-olnak a közeli ismerőseiktől, függetlenül attól, hogy az mi.

Még a panaszkodás menete is betűre ugyanaz: a társaságban elenged a szerencsétlen egy keserű sóhajt, hogy megkérdezzék, mi baja. Ez a facebookon egy kontextus nélküli kiakadás, vagy egy búbánatos idézet érthetetlen felposztolása képében jelentkezik, és hozzászólások a felszínes együttérzések.

Szóval az emberek működése nem változott meg, csak a pózolási vágyuk kiélésére kaptak most egy csaknem tökéletes eszközt. Eddig is igyekezett mindenki minél több ember előtt tökéletesnek és menőnek tűnni a maga szerencsétlen módján, most ezt seggen ülve és sokkal hatékonyabban tudja csinálni. A facebook és társai reagens eszközök, amelyek segítenek megmutatni, mennyire szánalmas vegyület tud lenni a társadalom, az más kérdés, hogy a reakciót nem értékeli ki szinte senki sem...

"A most született gyerekek lesznek majd igazi facebook generáció, akik már az első naptól végigkövethetök a faszbookon."

Az eddigi tapasztalat alapján nekik már valami nagyon ciki dolog lesz a facebook. Ilyenkor gondolja azt minden ember, hogy akkor mi lehet még ennél is rosszabb, de egyáltalán nem biztos, hogy rosszabb lesz. A most felnövő generáció megtapasztalja, és a saját gyerekeinek már el tudja mondani, hogy a neten publikusan kommentálni az életed szar dolog...