Miért van az hogy neki mindig minden összejött mióta átvert, nekem azóta meg semmi?

19 éves lány vagyok. A történet a következő: összejöttem egy fiúval, akibe nagyon régóta szerelmes voltam, együtt voltunk fél évig de közben kiderült hogy nem is szerelmes belém csak fellángolás volt + tapasztalatot akart. Még mindig szeretem bár ez lehet hogy most mellékes. Próbáltam őt boldoggá tenni, többet foglalkoztam azzal ő mit akar és mi neki a jó, mint azzal hogy nekem mi...(pl. épp mihez volt kedve, mennyit volt kedve találkozni stb) Én természetesen nagyon szerettem, szóval teljesen a a padlóra küldött. Neki mikor összejöttünk nem is volt baráti köre, otthon ülős volt akit senki se ismert. Miután dobott megnőtt az önbizalma, összebarátkozott pár emberrel (nem tudom hogy), bekerült egy elég jó társaságba, azóta népszerű, mindenki szereti, és olyan barátnője van akinek a nyomába se érek. Az én életem semmilyen pozitív irányba nem haladt, pedig próbáltam ismerkedni, és ezt értem fiúkra és lányokra is. Teljesen nullának érzem maga azóta, úgy érzem nem csoda hogy dobott hiszen semmiben sem vagyok olyan jó mint ő. Nem tudom hogy hogyan szedjem össze az önbizalmam, úgy érzem hiába tudom hogy ki kell lendülni ebből nekem, de mintha a világon semmi okom nem lenne az önbizalomra...

u.i.: nem tudom miért, de ki nem állhat, a baráti köre csak hallott rólam de úgy tudják hogy egy undorító r*banc vagyok.

Igazából csak tanácsokat szeretnék, ti mit tennétek a helyemben, nagy segítség lenne.