12 éves vagyok. Ötödikes. Van egy fiú 14 éves, nyolcadikos. Régebben (szeptembertől decemberig) nagyon odáig voltam érte. Aztán felfogtam, hogy nyolcadikos, és hogy teljesen reménytelen a dolog. Szerintetek?

Az egész úgy kezdődött, hogy másfél éve a neten (nem facebookon. Gyerekoldalon.) dumáltunk szinte mindenről. Év elején az ő sulijukat és a mienket összevonták, ezért szinte mindennap láttam. Neki volt fent képe, nekem nem. Én tudtam, hogy ki ő, ő nem, hogy én ki vagyok. December 7-én mertem először ráköszönni, mert nagyon féltem és izgultam. Azóta mindennap köszönünk egymásnak, de csak neten dumálunk.

Sok közös van bennünk, szinte ugyanúgy látjuk a világot. Rocker fajták vagyunk mindketten (igen, szerény rocker. Egy szál cigit nem szívtunk el életünkben. Pia, drog soha még eszembe se jutott. grr...)

Ő az a fajta tizennégy éves, aki gyerekként viselkedik. Nem képzeli magát nagy gyereknek. Én sem magamat. Szeretek gyerek lenni.

Nem tudom, vagyis nem merem magamnak bevallani, hogy újra tetszene. Ugyanis hogyha (ami teljességel lehetségtelen (by: Barney) de esetlegesen) én is tetszek neki. Sőt!, mi több járni szeretne velem, én nemet mondok. Azt hiszem azért, mert félek a szerelemtől. A csalódástól. Egyszer úgyis vége lesz. Szerintem egyedül fogok meghalni. Szerény véleményem szerint nincs olyan, hogy "igazi", csak mese az egész. Csak azt nem értem, hogy akkor miért tetszik :S Ez így nagyon gáz...

Egyébként nagyon rendes fiú. Félévkor kemény négy négyese volt, a többi mind ötös. Nekem egy négyesem volt...

Amúgy a többiek szerint elég nyomi, érdekes feje van, de szerintem nagyon nagyon nagyon helyes.

Szóval így a végére, fogalmam sincs, hogy mit érzek. Lehetséges felvetés lenne, hogy ez csak egyfajta rajongás...(?) Nem tudom. Légyszíves normális válaszokat írjatok. Tudom, hogy sokak úgy vélik, menjek vissza barbie-zni. Köszönöm szépen, nem élek a lehetőséggel (inkább az a legózós típus vagyok).

Utolsó tanácstalanságomban írok erre az oldalra..

Előre is köszönöm az esetleges válaszokat, tanácsokat és véleményeket!