Ti mit tennétek, ha hiába minden próbálkozásotok egy lánynak sem kellenétek és egyre vészesebben öregednétek és azt vennétek észre, hogy mindjárt 25 évesek vagytok, de még egy alkalmi szex sem jött összem, nem, hogy párkapcsolat, barátnő?

Ti mit tennétek, ha hiába minden próbálkozásotok egy r*hadt kettest sem tudnátok összeszedni kinematikából és egyre vészesebben jönne a vizsgaidőszak vége, és azt vennétek észre, hogy mindjárt 22 évesek vagytok, de még egy kegyelemkettes sem jött összem, nemhogy ötös?

Ez annyira fájó és közben stresszelő, idegesítő, bosszantó. Körülnézel és még a tőled hülyébb fiúknak, lányoknak is van ötöse, sőt sokszor nem is akármilyen. Csillagos. Értetlenül állsz,hogy ez mégis hogyan lehetséges, ha nekik összejött neked miért nem? Mi a baj veled? Magadba nézel és arra gondolsz, te vagy a világ leghülyébb és legszerencsétlenebb embere, aki ha így folytatódik sosem lesz meg ez a sz*r, nem lesz diplomája, munkája sem. Sírnii tudnál a fájdalomtól, de muszáj erősnek, férfiasnak mutatnod magad, mert a sírás szégyen és gyengeség. Mindenhol mosolyognod kell, úgy kell tenned, mintha boldog, teljes életet élnél, de közben a nap 24 órájában kínoz a hiány, a fájdalom és az álmatlanság. Látod a sok örömködő nyomorultat facebookon, te is a zöld pipára vágysz, sokszor már egy kegyelemkettesért is bármit megadnál. Látod a sok-sok aranyos, bájos lányt, de közben tudod, hogy nekik már minden bizonnyal úgyis megvan, és ha segítséget kérnél tőlük, tuti elküldenének azzal az indokkal, hogy már megvan nekik, és nem érdekled őket, mert érzik rajtad, hogy a fájdalom a kényszer küldött oda hozzájuk, ők pedig nem segítenek egy vesztesnek, lúzernek, aki ennyire görcsösen vágyik a (kib*szott)kettesre, a tárgyteljesítésre, nekik egy alfahím kell, aki a mecha megléte nélkül is boldog, hiszen tudja, hogy úgyis meglesz előbb-utóbb. De, ha te nem vagy társasági ember, félénk, gátlsos, önbizalomhiányos, kisebbségi komplexusos és hülye vagy, akkor minden esélyed elszállt a kettesre. Minden olyan reménytelen és legszívesebben változtatnál ezen, de mégsem tudsz, tehetetlen vagy és a fájdalomtól meggyötörve, mintegy büntetésként éled a mindennapjaidat, titkon reménykedve egy szebb holnapban, de ez a szebb holnap sosem érkezik el...

#11. ez jó volt.

A tiédet végigolvastam az eredetit nem XD

Ugyanezzel a problémával küzdök, és még van egy két más egyéni szociális problémám. Én elétvezetési tanácsadóhoz jártam egy ideig afféle mentálhigiénés szakember. Sokat segített és már van egy kész tervem hogy hogyan fogom ezt az egészet megoldani (ez nem csak a nőzés hanem más is...)

ha ez nem jön be 25 éves korom fele akkor mégegyszer elmegyek vmi terápiás csoportba vagy elmegyek külföldre hátha történik valami. Neked azt ajánlom hogy tegyél valamit indulj el valamerre és meríts abból erőt hogy teszel valamit.

Ha ennyi időt töltenél puncivadászattal, mint az önsajnálattal teszel, vágigdugtad volna már a fél országot.

Szerinted mit vár egy nő egy férfitől? Ezt amit leírtál? Papa, szedd össze magad, vagy rúgasd seggbe magad valakivel.

Vagy csak meséld el egy nőnek a sirálmaidat, és kérd meg, hogy segítsen kikupálódni (nem lecopni!!!, csak adjon tanácsot, hogy mi búgatja egy pasiban...)

Változatnál? Szerinted ki a fax tud váltotani, ha te sem? ÁLLJ NEKI.