Bevalljam a pasimnak utólag, hogy miért jöttem vele össze?

A barátommal fél éve vagyunk együtt. Általában mindenki furán szokott ránk nézni, ő olyan "kocka-típus" külsőre, engem meg általában jó csajnak tartanak. Ez most nem fényezés, persze nem tetszek mindenkinek és a szépség szubjektív, de általában ilyenek a visszajelzések. Szóval fél éve vagyunk együtt. Úgy indult, hogy én eléggé magam alatt voltam, mert szakítottam az előző barátommal és utána közös baráti társaság révén megismerkedtem vele. Vicces volt, jó humorú, és kezdettől rajongással volt felém. Nekem imponált, hogy tök jókat beszélgetek vele, de csak barátként tekintettem rá. Kb 3 hónap facebookozás és hétvégenként együtt bulizás után megkérdezte, hogy nem akarok-e többet. Nem válaszoltam semmit a szórakozóhelyen, de otthon gondolkoztam sokat rajta. Féltem, hogy elveszítem, mint barátot és nagyon szarul hangzik, de úgy voltam vele, hogy ő nem fog átverni, megbecsül majd.(Az előző pasim durván megalázott, megcsalt) Így mentem neki a kapcsolatnak, baráti érzelmekkel. Ő azóta is a tenyerén hordoz, és én is halálosan beleszerettem, lehengerlő a személyisége. Mégis bennem van egy kis rossz érzés, mert sose mondtam el ezt neki, mikor igent mondtam azt is hozzátettem, hogy én is így érzek iránta, pedig semmi komolyat nem akartam. Bevalljam neki, vagy utólag ne bolygassam, mert lerombolja az önbecsülését? Ti mit tennétek?

L/20