Van itt valaki, aki magányos, és nehezen barátkozik, vagy nehezen fogadják el?

Én is az vagyok. Az a baj, hogy még nem találkoztam olyan emberrel, akinek rendesen eltudnám mondani a gondolataimat/aktuális érzéseimet. Sok dolog miatt zárkózottabb lettem, pedig korábban, fiatalon imádtam az embereket és az életet, és minden vágyam az volt, hogy különböző helyekre járva (akár városok, akár szimpla kis pubok, stb.), de minél több embert ismerjek meg.

Annyit csalódtam már, hogy nagyon nehezen tudok csak megnyílni sajnos.

Könnyen barátkozom, könnyen elfogadnak, de magányos vagyok, mert olyan könnyen el is hagynak.

F

Én magányos is vagyok, barátaim sincsenek, sehová sem tudok beilleszkedni.:/

18/L

Sajnos nekem is vannak ilyen problémáim most az új suliban , és nem értem , hogy mért van ez pedig régebben nem voltam ilyen... ( L 19)

És nem értem mért van az h. pl. nem tudok megszólalni, vagy ha odamennék egy másik társasághoz akkor úgy érzem , hogy nem kívánják a társaságomat és , és nem tudok sajnos önnmagam lenni ami igazából vagyok. :(