Mit tegyek? :s Lehet ebből még valami? Vagy adjam fel?

Szóval,egy sráccal (17) alakult valami.Nekem már az első másodperctől szimpatikus volt,főleg a viselkedése velem..Elég sokat beszélgettünk és én belészerettem,ő pedig belém.Egyik nap délután elhívott randizni,persze azelött is sokat sétálgattunk együtt..de most kivételsen moziba mentünk volna,de két nappal elötte lemondtam.

Úgy éreztem,hogy nem igazán szeretem.Ez még nekem is furcs volt,mert pár napja még el se tudtam volna nélküle képzelni a napjaim,de akkor nem.Első szerelem átka lehet,vagy a folyamatos balszerencsém..

Szóval lemondtam a randit,és napokig kerültem a srácot,hogy gondolkozzak.

Ő írt nekem egy üzenetet,hogy ő ezt így nem akarja,és fél hogy egy másik srác áll a háttérben,és hogy nem ért engem..

Szóval hetekig nem beszéltünk.

de nem lett jobb.Egyre jobban hiányzott,folyton azt kérdeztem magamtól,hogy MOST ÉN SZERETEM ŐT?

Aztán egy nap kifakadtam.Teljesen kivoltam.Szóval végül ráírtam és bocsánatot kértem.

Ő nem adott második esélyt.

Azzal győzködtem magam,hogy nem erőltethetem rá,az ő döntése.De nagyon fájt.

Azóta nem beszélünk,csak köszönünk egymásnak.Sokszor látom,hogy néz,ahogy én is őt.Nem tudom még mindíg felfogni a dolgot ..eszméletlenül elszúrtam.

A barátjától azt hallottam,hogy még mindíg sokat gondol rám,és hogy szeret engem.És hogy mennyit kérdezősködik rólam.De azt nem értem,hogy akkor mért nem ír rám?Ő ''dobott'' én nem akarom zaklatni,szerintem az ő dolga lenne most rám írni.Egy hónapja várom,hogy írjon,pedig tudom,hogy nem fog.

Úgy érzem nekem nem kelll más,csak ő..Nemtudok rajta túllépni,és nem is akarok.

Lehet ebből még valami?

Eszméletlenül fâj a dolog.Bárcsak ne szúrtam volna el.:/

(16/L)