Lányok, ti hogyan reagálnátok, ha egy fiú bevallaná nektek, hogy idiótán viselkedett veletek, de nem akart megbántani, és bocsánatot kérne?

Volt egy nagyon kedves, aranyos, de félénk és gátlásos lány. Sokáig beszéltünk msn-en, egyszer haverilag találkoztunk, bár én akkor már kezdtem többet érezni iránta, de ezt nem tudja. Személyesen is dicsérgethettem volna, elmondhattam volna, hogy milyen szép és aranyos, meg hogy jó értelemben véve azt kaptam, amire számítottam, és olyan, amilyennek elképzeltem, sőt még jobb is. Sajnos nem tettem meg, még csak egy bókot sem mondtam neki, mert hülye voltam. Talán féltem, hogy ez sok lenne neki, nem tudtam, hogy ő hogyan gondol rám, de az is lehet, hogy egyszerűen eszembe sem jutott az ilyesmi, annyira gyönyörű és aranyos volt, ahogyan ott ült velem szemben, mintha "leblokkoltam" volna. Eléggé "szégyellős" típus, nincs hozzászokva a fiúk társaságához, ezért is véltem úgy, hogy hallgatnom kell az érzéseimről, de bevallom, hogy azért mondhattam volna neki "szépeket". Lányok, ti megbocsátanátok, ha valaki ezt elmondaná nektek? Hogyan viszonyulnátok az ilyesmihez az adott lány helyében?