Tombolnak bennem a hormonok, de ugyanakkor utálom is ezt, mit tegyek?

Mi is sokszor beszélgettünk erről közösségben, és vallásosként azt mondom, hogy nyugodtan csináld, emiatt nem kell bűntudatot érezned, de ne vidd túlzásba, mert ez is "szenvedélybetegséggé " tud válni, ha ahogy van egy fél pillanatod, mert üres a ház 10 percre egyből nem tudsz másra gondolni és kivered.

Tehàt ne vidd túlzásba és nem lesz gond!

Ugyanakkor nem vallásos szemszögből megközelítve, azt is megcsinálhatod, hogy olyan szinten lefárasztod magad hogy egyszerűen nem lesz rá időd (sport, önkénteskedés, programok,...)

A neten sokat írnak erről (pornó függőség, recskázás és a vallás). Azonban a személyiségeddel és a vallással való viszonyodban azt hiszem komoly problémák vannak.

A kereszténység az embert és a szexualitást, a szerelmet védi, még a tilalmaival együtt is. Nálad ez visszafelé sült el, ha bűntudatod van, az nagyon nem oké. Nem tudsz felszabadulni. A hitednek az életet kell szolgálnia, a női szépség és az álló farok a Teremtő legcsodálatosabb ajándékai közé tartozik. Meg kell tanulnod ezzel helyesen élni. EGy kellőképpen nyitott pap, egy megértő közösség vagy netán egy barátnő (!!!) sokat segítene. Kérdés, hogy te érzed bűnnek, amit teszel vagy egy magadra nézve kötelezőnek tekintett, de teljességében meg nem értett normarendszert akarsz betartani? Csak a pornóval van bajod vagy a recskázással is? Azt meg tudod tenni, minimális önfegyelemmel, hogy nem nézel pornót, a recskázás bonyolultabb. Csinálj valamit, gondolkodj, imádkozz, kérj segítséget, mert ha ez így marad és a szexualitást illetően komoly gátlásaid vannak, az nem egészséges.