Egyedül érzem magam, van valaki hasonló helyzetben, aki szívesen beszélgetne/barátkozna?

Hát tudod a magunk fajták-akik nem a páváskodó,macho és tükörben fényképezkedő elitbe tartozunk-nem éppen a lányok kedvence. Igazából azaz ironikus,hogy a fiúk és a lányok is egy azon dolog miatt boldogtalanok,éspedig azért mert nem találják meg a számukra megfelelő partnert. Szórakozóhelyen nagyon jó ismerkedni,de a legtöbb esetben kiábrándul az ember,mert az nem egy olyan hely,ahol megtalálhatod a szíved párját(persze mindig lehet kivétel). Én például olyan ember vagyok,aki tisztában van az élet dolgaival és nem csak egy szemszögből látom a dolgokat,valamint mindig is álmodozó voltam,aki minden kapcsolatban jobbára a lelki dolgokat helyezte magasabb szintre. Ennek ellenére a lányoknak-akik a köreimben voltak-mégis jobban tetszettek a sármosabb,ki,ha én nem,lelki roncs emberek,akik csak a farkuk után mennek.

Milyen furcsa is az élet...