Lehet, hogy ez a sors? Most az egyszer én vagyok az áldozat és nem a pasi. Teljesen megváltoztatott, és valamilyen szinten örülök neki, de úgy egészébe véve mégse :|

Én hiszek ebben, és abban is- tapasztalatból mondom-hogyha olyat dob el az ember, aki nagyon szereti, akkor szerencsétlen lesz a szerelemben.

Igen, azt kapjuk vissza, amit adunk.

Majd elmúlik! :)

Tudod, én nem csaltam meg a barátaimat, és most, hogy feleség vagyok, gondoltam már rá, hogy mennyi kidobott évet pazaroltam a béna vőlegényemre, bárcsak sose lett volna évekig tartó komoly kapcsolatom a férjem előtt. :D Egyszerűen visszatekintve tudom, hogy nem érdemelte meg.

És persze, nyilván szar annak, akit megcsaltál, de - ne sértődj meg - ezekre a szerelmi szárnypróbálgatásokra nem szoktunk visszaemlékezni, vagy csak mulatunk magunkban, hogy miért hittük, hogy van jelentősége. Ha magamból indulok ki, nem sajnálom, akiket megcsaltál, mert én már tudom, hogy gyorsan elmúlik az emlék. :D