Tényleg ennyire szerencsétlen lennék? Vagy ez csak az élet furcsa játéka velem?

Általában olyan lányok kerülnek az utamba, akiknek van valakijük, és/vagy nem érdeklem őket. Néha azt érzem, hogy ez egyszerűen lúzerség, és nem tudom eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek. A legutóbbi "potenciális jelölttel" beszélgettünk párszor, igaz, nem sokáig, és nem is mélyrehatóan. Erre mi derül ki? Neki is van barátja. Képtelen vagyok elhinni, hogy ennyire nincs szerencsém, és hogy nem tudok találni senki olyat, akinek nincs barátja ÉS érdeklődne is irántam. (Ez a lány talán érdeklődött, vagyis volt, hogy kérdezett rólam egy-két dolgot, de másoktól még ennyit se kapok.) Elismerem, nem vagyok nagy szám, és alapból van bennem egy kis "ridegség", illetve cinizmus, zárkózottság, ami nyilván gátló tényező lehet. Viszont ez még nem magyarázat arra, hogy miért ilyen lányokba botlok bele. Olyan, mintha megtalálnám az összes lányt a környezetemben, akinek van barátja, vagy aki sz*rik a fejemre. (Tudom, most jön majd a tanács, hogy keressek tovább, blablabla...) Mintha csak az élet szórakozna velem, és nem akarom elhinni, hogy az esetek többségében "barátos" lányokkal akadok össze, a maradékot meg szinte nem is érdeklem. Szerintetek egyszerűen csak peches vagyok, vagy nevezzük inkább lúzerségnek? Mennyi lehet az esélye annak, hogy újra és újra az derül ki az általam kiszemelt lányokról, hogy van barátjuk? Mert én kezdem úgy érezni, hogy ez már egyszerűen hihetetlen.