Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek ez szerelem?
Tetszik egy férfi, akinél soha de soha nem kezdeményezhetek, mert több hátráltató indok is van. Mégis úgy érzem, mintha szerelmes lennék belé, de lehet, hogy beképzelem magamnak a dolgot...
Imádom, ha rám mosolyog. Órákig tudnám nézegetni a szemeit és az arcát, végtelenségig hallgatnám a hangját... Kicsit összezavarodok, ha megjelenik, és nem bírom ki, hogy ne nézzek rá. Szinte fizikai és lelki megpróbáltatást jelent. Előfordult már, hogy a közelében olyan a fejem, mint egy szita... tehát szerettem volna valamit mondani, ami persze kiment a fejemből, vagy szimplán el sem bírtam kezdeni, hebegtem-habogtam.
Állandóan a reakcióit lesem. Örülök minden kis apró gesztusnak, ami azt mutatja, hogy talán szimpatikus vagyok neki.
Szeretem a humorát, az intelligenciáját, ahogyan magyaráz, a rendességét-kedvességét.
Szeretnék néha hozzá odamenni, és megbeszélni az élet dolgait. Ami bántja őt, amit gondol, amit szeretne, ahogy vélekedik. Szeretem, ha mosolyog rajtam/miattam.
Szeretnék vele kicsit kettesben lenni, legalább egy napot, hogy még jobban megismerjem. Tudom, hogy ez teljességgel lehetetlen. De mindenemet feltenném az égvilágon, ha csak egy napig is úgy lehetnék a közelében, hogy nem kell félnem attól mi lesz majd, és hogyan.
Néha meg csakúgy egyszerűen szeretek a közelében lenni és társaságában lenni. Minden érdekel vele kapcsolatban. És féltékeny vagyok minden r.hadt nőre, akinek valaha lehetősége volt arra, amire nekem nincsen :(
Szerintetek ez szerelem?
válasza:Olyasmi... De valójában nem ismered, tehát nem belé vagy szerelmes, hanem abba, amit gondolsz róla. Ha jobban megismernéd, talán nem is lenne szimpatikus.
De a szerelem számomra az, amikor együtt vagy valakivel, és teljesen fel tudsz oldódni benne. Amikor ismered-kívül belül, minden apró mozdulatát, minden gesztusát, az illatát, az érintését, a hangját, a hibáit is - és mindezzel együtt úgy érzed, hogy Ő és csakis Ő kell neked, úgy, ahogy van!
válasza: válasza:Hát, én abban hiszek, hogy szerelmes igazán csak olyan emberbe lehetsz, akivel már együtt is vagy, és alaposabban megismerted, de mindenesetre ígéretesnek tűnik a dolog ilyen szempontból.
Miért nem tudod jobban megismerni?
válasza:Valóban még nem annyira ismerem ezt a személyt olyannyira, hogy 100%-osan ki lehessen erről a dologról jelenti, hogy ez a szerelem. De azért azt sem mondhatnám, hogy nem is ismerem őt, mert azért valamennyire mégis... magánemberként "magántémákról" még tényleg kevesebbet beszélgettem vele, de ezen nem is tudok változtatni sokat...
Tényleg több millió indok van, miért nem kezdhetek vele, vagy kezdhetnénk egymással, de most leírom azt az egy szót, amiből a legjobban meg lehet érteni a helyzetemet: CSALÁDOS. És a többiről meg ne is beszéljünk..
És azt hiszem szimpatikus vagyok neki, ha már következtetést akarok levonni, de mivel ő tisztességes/normális ember, soha nem kezdene velem, még akkor sem ha nem lenne családja. Tehát a problémám sokoldalú. :(
válasza:Hát, van ilyen... nekem is volt, hasonló szitu. Nagyon odavoltam a pasiért, szerintem ő is értem, sokat randiztunk... de hát nem lehetett köztünk semmi.
Elég sokáig tartott, de aztán jött valaki, akivel viszont nem volt akadály... és TÉNYLEG szerelmes lettem. Nem azonnal, hanem ahogy egyre jobban megismertem, egyre több időt töltöttünk együtt. Fokozatosan szerettem belé, egyre jobban. És azért ez így egészen más érzés. :)
válasza:"Aludj csak én álmodom"
A kérdező maga a megtestesült álmodozó metrópénztáros kiscsaj.
Na igen, azok a jó kis fellángolásos idealizációk... Jó az, kell is, csak ha valaki kopog az ajtón, feltétlenül nyisd ki és engedd be! Az álomgyárat pedig kapcsold ki. Na akkor megtudod milyen az igazi viszonzott szerelem. Kicsit rögös, kicsit döcögős, de magától fog működni.
Azért nem mondanám magam egy megtestesült álmodozó metrópénztáros kiscsajnak, de mivel ez egy olyan helyzet, ahol lehetetlen az, hogy kapcsolatom legyen azzal az illetővel, csak az álmodozás marad... :D
Bár abban igazad van, hogy szeretek álmodozni, de elég realista is tudok lenni, néha túl nyersen és velősen gondolok/mondok ki dolgokat.
De a tanácsodat azért megfogadom, kilépek álomgyárból :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!