Mit tegyek? SEGÍTSETEK!

Tegnap bent voltam szomszédos városban,mert anyukámat kísértem be a kórházba.Még anno 2 és fél éve oda jártam suliba,és volt ott egy fiúhaverom,akit azóta nem láttam.Kaptam az alkalmon,írtam neki,h jöjjön le ha gondolja a bicajparkba (BMX-ezik a gyerek),és mondta h lejön.Taliztunk is,két puszival fogadott,nem is hárommal mint a barátok.Nagyon jól elbeszélgettünk,mondta,h bármi baj vagy gond van szóljak és tárt karokkal vár.Közben ő bicajozgatott,trükköket csinált,és nekem ez tetszett.Egyszercsak fogta magát,levette a felsőjét.Én meg csak bámultam az izmos karját...hát felkellett mennem,mert vártam h anyumat hozzák fel a műtőből.Megint két puszi,ölelés.Este írtam neki,jó hangulatban telt el a beszélgetés,aztán mondtam neki,h szerelmes vagyok belé és kérdeztem,h tudna e egy olyan lányt szeretni,mint én.Mondta,h barátiilag szeret,semmi több.Én lelkileg beletörtem,mert én a visszautasításokat kudarcként élem meg.Mondta,h most egy ideig ne talizzunk,és akkor kiábrándulok belőle.Én mondtam,h ha így hiányzik mint most,akkor még nehezebb lesz.Felvetettem,h évnyitóm után vagy előtt talizhatnánk.Mondta,h nem,megkérdeztem,h miért,azf mondta nem.De mondom miért???...és nem írt vissza...a srác még csak novemberben tölti a 14-et én 15 vagyok.Másfél év van köztünk,de szarom le.Rohadtul beleszerettem és most nemtudom,h mit tegyek...elfelejtsem??Nem akarom még a barátságát is elveszíteni,de úgy érzem,h most a legjobb úton haladok,h elveszítsem…:(

SEGÍTSETEK!!!!…:'(