Miért érzem azt, hogy a párom mellett nem vagyok nő stb?

Pont ez a baj. Elgondolkodtam többször, hogy talán nem mellette kellene lennem.

Csak hogy, képtelen vagyok egy férfiban is bízni azóta.

Nem tudom, hogy mit kellene tennem ahhoz, hogy újra életvidám legyen. Jól megvagyunk, de mégis gyakran rámtör a "nem vagyok boldog nő" mellette érzés.

Volt, hogy bepróbálkozott nálam valaki, és annyira jó érzés volt érezni, hogy valakinek még érek valamit, szép nő vagyok. A párommal ezt soha nem érzem.

Félek attól, hogy elhagyjam, mert sok év ez, és ő az első. Félek, hogy hibát követek el. És attól is, hogy soha többé nem tudok majd normális párkapcsolatot kialakítani, mert a lelkemet megpecsételte a féelelem amióta becsapott. Hogyan tudnék újra bízni a férfiakban?

Azért vagyunk együtt, mert szeretjük egymást. Jól megvagyunk.

De amikor meglátok 1-1 nőt a múltjából, vagy egy csinos nőt a közelében újra és újra végigmegy bennem az a fájdalom, amit akkor éltem át. :(

Nem tudom eldönteni, hogy bennem van-e a hiba vagy nem ő az igazi számomra.

Lehet én vagyok hülye, de képtelen vagyok nyitni a férfiak felé. Nem akarom elhinni, hogy igazán kellek valakinek, nem csak szórakozni akar velem, mert azt még egyszer nem viselném el.

24 évesen úgy érzem nincs értelme annak, hogy párom legyen, jobb a magány.

Van párom, de mégis vágyok érzésekre, amit szeretnék megkapni.

Próbálom tudatni magamban, hogy nem kell több pár, nem kell fájdalom, mert mind ugyanolyan, úgy sem lesz rendes férfi az életemben. De ugyanakkor hiányzik az érzés, hogy valakinek fontos vagyok, valaki hazavár, ölel, szeret.

Nem tudom értitek-e.