Egy pszichopata képes odaadóan, igazán szeretni? (szerelemből)

Már évek óta a lelkitársamnak tartom a srácot. Viszont elég el vont személyiség. Nem járunk, de olyan jóba vagyunk, hogy leszoktam járni a családjához. Az anyja az egyik legjobb barátnőm a nővérével egyetembe. Egy zökkenő van: papír is van róla, hogy pszichopata és ezt sajnos megtapasztaltam. Nem volt a legjózanabb állapotában és mondta, hogy küzdjünk meg. Poénnak indult, de amikor véletlen belekaptam a hajába (hosszú göndör haja van) eldurvult és komolyan fojtogatott, alig bírtam magamról leszedni. Utána úgy tett mintha semmi sem történt volna.

Szokott célozgatni, hogy tetszem neki és olykor nagyon romantikus és kedves tud lenni. Én félek megtenni az első lépést, és ahogy látom ő is, mert érzem, hogy többet érez barátságnál. Viszont nem tudom, hogy érdemes e komolyabban "összebarátkozni" az incidens után. Azóta nem történt ilyen, néha bunkózik csak úgy a semmiből, aztán másnap hihetetlenül kedves. Nem tudok rajta kiigazodni... :( Azt hiszem szerelmes vagyok belé.