Szerintetek ez már így marad, amíg nem megyek koleszba vagy egyetemre?

A lényeg, hogy nem tudok egyedül elmenni bulizni vagy hasonló helyekre és nem is akarok, mert társaság nélkül nem érezném jól magam. Szóval belekerültem egy ördögi körbe mert úgy alakult, hogy 3 éve nincsenek élőben barátaim, csak neten keresztül, a sulim pedig hasonló egy egyetemhez, mindenki idegenkedik a másiktól és csak bejár ide-oda órákra, nem alakulnak ki barátságok.

Azoknak a lányoknak akikkel neten ismerkedem mindig megtetszem, de 200-300 kilométerekre laknak tőlem, amikor talizunk soha nem értik, hogy hogy lehetek egyedül, mert szerintük jó társaság vagyok és jól is nézek ki. Elszigetelve érzem magam, itt ülök a legtöbb hétvégén egyedül 18 évesen és még 1 évem vissza van ebből a suliból. Régebben még zárkózott voltam, de mostanra mindenre nyitott vagyok már, mégsem történik semmi érdekes. Élőben ha valakinek megemlítem ezt, rögtön azzal jön hogy ő azt hitte, hogy én állandóan megyek valahová és van barátnőm stb, pedig nincs :D. Elvagyok egyedül, de ez gáz, vagyis kezd az lenni, több könyvet olvastam már mint a nagyim. Olyan jó lenne találni 1 társaságot akik nem retardáltak, de mégis lehet velük piálni és b@sztathatnánk egymást anélkül, hogy a másik besértődne.