Ez megbocsáthatatlan és szemét lépés lenne a részemről?

Van egy szexuálisan elhidegült férjem és egy kis gyerekünk. Úgy érzem, hogy a kapcsolatunk érzelmi szempontból menthetetlen, viszont azt akarom, hogy a gyerekem az apja mellett nőjön fel, mert nagyon szeretik egymást. Tulajdonképpen jó apa, ragaszkodik a gyerekéhez, és én szeretem és főleg féltem őt annyira, hogy ne válasszam szét őket. Viszont férfiként már nem vonz (nagyon sok előzménye van, nem részletezem), de úgy érzem még nagyon fiatal lennék egy érzelmek és vágyak nélküli élet leéléséhez.

Nagyon szemét dolog lenne, ha ezt a részét mástól kapnám meg, de közben a család együtt maradhatna? Tudom, hogy elítélendő, amit most itt felvetek, de már teljes a kétségbeesésem ebben a tekintetben. Nem vagyok szexmániás, mielőtt bárki ezzel jönne, de közel másfél éve nem nyúlt hozzám a férjem, és már tulajdonképpen nem is akarom, hogy megtegye. Azt hiszem ennyi türelmi idő már másnak is sok lenne...

Köszönöm a normális válaszokat!