Ez szerelem, vagy még csak vonzalom?

Van egy férfi ismerősöm, akivel baráti, vagy inkább közeli ismerősi a kapcsolatunk. Legalább is az volt az elmúlt 7 évben. Mindig is éreztem a vonzalmat, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget. Viszont az utóbbi időben azt vettem észre magamon, hogy ha találkozunk, vagy csak összefutunk, őrült módon elkezd verni a szívem, teljesen izgalomba jövök tőle. Sokszor leblokkolok beszélgetés közben, pedig amikor magamban vagyok, olyan jól el tudom képzelni, hogy majd frappánsakat szólok be neki :-D folyton azt figyelem, hogy hol találkozhatnánk "véletlenül", de amikor ott a lehetőség, akkor meg nem tudok élni az alkalommal, hogy beszédbe elegyedjek vele. Így megvárom, amíg ő keres meg engem, de addig egyfolytában róla ábrándozok. Már belehülyülök ebbe az egészbe, én nem voltam ilyen régen. Mindig azon agyalok, hogy milyen ürüggyel vegyem fel vele újra és újra a kapcsolatot, hogy láthassam és vele lehessek egy kicsit. Amikor találkozunk, szinte szárnyalok, de kb. fél óra múlva teljesen magamba tudok roskadni, vagy ha véletlenül nem jön össze a találkozás, akkor is megzuhanok. Szinte kivétel nélkül minden éjszaka álmodok vele. Ez már szerelem lenne? Vagy még csak vonzódásnak hívjuk?