Hogy lehetséges, hogy valaki az élet minden területén sikeres, de a lányokat tekintve meg egy vesztes?

Ez volnék én. Sokat tudnék írni, röviden összefoglalva csak annyit, hogy ápolt vagyok, sokat járok társaságba, közvetlen és laza vagyok, sokan ismernek, céltudatos vagyok, amit eltervezek végig is csinálom, ebből fakadóan rengeteg pénzt kerestem (nyaranta Londonban, telente Bécsben dolgozom), úgy, hogy még csak 21 vagyok és szeptemberben kezdem az egyetemet. Persze vannak rossz tulajdonságaim, nem is kevés, makacs vagyok és önfejű, és tisztában vagyok vele, hogy néha nehéz velem (egyébként a valóságban nem szoktam hangoztatni az eredményeimet, akiknek tudniuk kell, úgyis tudják, ők viszont nem gondolnak nagyképűnek emiatt).

Csak azért írtam, mert kilőve, hogy nem járok el sehova, hogy csak bolyongok az életben, hogy unalmas vagyok és hogy nincs pénzem. Szóval azok az okok, amelyek el szoktak hangozni itt az oldalon. Ha privátban megírjátok az e-mail címeteket, képeket is küldök magamról, mert habár nem vagyok szépfiú (nem is célom), azért szerintem azt a bizonyos szintet megütöm.

Na de itt jön a lényeg, hiszen egy dolog maradt. Hogy vajon próbálkozom-e? Igen, nem is keveset, és a legdurvább, hogy sokszor még randira sem szeretnének eljönni. Egyébként nem szeretek magamról beszélni, a lányok a fentieket nem is nagyon tudják rólam. Csak azért írtam, hogy legyen valami képetek rólam.

Én nem hiszek a karmában, de ha létezik, akkor ez az. Ma szintén kaptam egy elutasítást. Nem zuhanok magamba és nem utálom a nőket emiatt, de minden ilyen eset után máshogy tekintek rájuk. De ez megmagyarázhatatlan.