Mi lehet az oka (i), annak, hogy sok embernek gondot okoz az ismerkedés?

talán az, hogy még nem tud egyik a másikáról semmit sem, így nehezebb beszélgetésbe kezdeni. :) nincs meg az a közös téma, mint azoknál akik már minimum fél éve ismerik egymást. :) nameg, mai világ kitudja kikkel hoz össze...az emberek már félnek új kapcsolatokat teremteni, mert félnek az idegen emberektől... ,,ki tudja mit akar, inkább nem szólok hozzá, nem mondok neki rólam csak egy két alapvető dolgot" ....szerintem ez... viszont, én épp egy nyitott tipus vagyok, szeretek uj kapcsolatokat nyitni, ha ebbe az értelemben kérdezted..

ha szerelem terén, ott nekem is nehéz... mivel ha tetszik, zavarba hoz, emg ilyesmik, emg nem tudod, ő mit tart cikinek, meg tetszel e neki stb... :)

Személy szerint elég nyitott ember vagyok, és könnyen is ismerkedem, így sose volt gondom ezzel.

Egyrészt az iskolán keresztül ismerkedtem, például gimiben jóba voltam osztálytársakkal, és más osztályokkal is, nekik vannak/voltak külsős ismerőseik, párukkal megismerkedtem, ők is bemutattak pár embernek, és így tovább.

Másrészt sok mindent kipróbáltam már, pl: görkoriztam sokáig, táncoltam, hagyományőrzősködtem, kirándultam, kézműveskedtem, és jelenleg is sportolok, illetve kreatívkodom (ékszerkészítés).

Harmadrészt pedig van egy zenei/öltözködési stílusom, és ennek kapcsán is ismerkedtem már össze emberekkel.

De sok ember csak otthon gubbaszt és várja a csodát, nem mer odamenni a másikhoz, túldramatizálja a dolgokat, aztán meg puffog... erre szoktam mondani, hogy "get a life". Ha élsz, úgyis összetalálkozol szimpatikus emberekkel, a vegetálás pedig nem egyenlő az élettel. Röviden: sok ember elfelejt élni.

21/l

Nekem nem lenne gondom az ismerkedéssel csak a lányok nem akarnak ismerkedni velem.

21F

Szerintem ennek a jelenségnek a fő oka, hogy a mai társadalom zárkózottabb lett.

Régen az hétköznapi volt ha valaki felszállva a villamosra mindenkinek köszönt.

Ma már bolondnak néznék az illetőt.

Egyszerűen egyre jobban elidegenednek egymástól az emberek.

Ezáltal nem alakul ki bennük az a viselkedés forma, hogy hogyan, miként kell egy másik emberhez közeledni.

Vagy egyáltalán beszélgetést kezdeményezni.

Erre egy példa: én speciel egy 10 emeletes panel lakásban lakom.

12 évvel ezelőtt a 10-ből legalább a 8-emeletnek az összes lakóját személyesen ismertem.

Ma már alig 3-4 emelet lakóit ismerem, a többi új arcot legfeljebb csak látásból.

A új közvetlen szomszédomat nem ismerem,még a nevét sem tudom.

Már én sem veszem a fáradságot, hogy szóba elegyedjek az új szomszédokkal de ez "vice-versa" megy.

Egyszerűen el van mindenki a maga kis világában.

Nekem semmi bajom az ismerkedéssel, DE mondjuk megválogatom, hogy kivel ismerkedek.

Nekem nincsenek olyan gátlásaim amik korlátoznának ebben a dologban.

Másik jó példa: egy láthatóan segítségre szoruló vak-embernek, a járókelők 95%-a képtelen arra, hogy segítsen neki.

Látni a droidokon a kétséget, a testbeszédük is azt tükrözi, hogy segítenének neki de inkább nem.

Kérdem én miért?

Mi olyan nehéz abban, hogy megszólítsanak egy másik embert, hát még hogy és segítséget nyújtsanak.

Na itt kezdődnek a problémák!

26/F