Bántátok már meg, hogy visszautasítottatok valakit? Mit tettetek?

Már utasítottam vissza, és nem bántam meg. Eddig mindig végiggondoltam, hogy "mi az, ki az" amit visszautasítok.

Igen. Utána még jóban voltunk, és történt is valami, de akkor már késő volt, részéről az csak úgy érzelemmentesen jött. Igazából nem nagyon lehet mit tenni, ha ő már túl van rajta.:/

Amikor az első szerelmem szakított velem egy semmiségért, nagyon megbántott, ezért amikor kb egy hónap múlva megbánta a dolgot és esélyt kért, hogy jóvá tegye, visszautasítottam, pedig még mindig szerettem. Ennek kb 3 éve már és csak pár hónapja sikerült végleg últennem magam rajta(mert látta mennyire szenvedek, hogy nem lehetünk már úgy együtt és ezért elhesegetett magától, mert szeret és "csak nekem akart jót"): Szóval megbántam, de már mindegy.

Nem mert én mindig ha eldobok valakit akkor van olyan érvem rá, hogy ne bánjam a dolgot. Gondolom kikosaraztak :( és reméled megbánja az illető? Ne gondolkodj ilyenen bár tudom , hogy nehéz de ne is gondolj rá nekem ez segít most :)