Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért ilyen az élet?
Annyira magányosnak és annyira egyedül érzem magam. Nincs senkim, és nem is lesz. Nem értenek meg az emberek.
Annyira szeretném, ha valaki végre észrevenne, ha meglátná bennem a jót, de csak a csalódások jutnak. :(
Egyre inkább belesüppedek az önsajnálatba, nem tudok kimászni belőle. :(
Nincs semmi jó az életemben. Úgy érzem, mintha meghaltam volna belülről, mintha teljesen üres lennék, csak a fájdalommal vegyített keserűség tombol bennem néha. :(
Nem látok kiutat ebből az egész állapotból. Teljesen reménytelen minden. :(
Nincs semmi értelme az életemnek, és nem is lesz sosem, mert örökre egyedül fogok maradni. :(
Tudom, hogy nekem kéne változtatnom, de egyszerűen nem megy. :( Azt érzem, hogy egy sötét és mély gödör legmélyén vagyok, és képtelen vagyok ebből egyedül kimászni. :(
1.mert full azt hiszitek hogy a párkapcsolat és a szerelem körül forog az egész élet, és ha éppen nincs pasid akkor már rögtön jön a világvége, meg az armageddon is csak puncis változatban hoyg még az se legyen jó
2. mert ilyen szomorú, melankolikus, önsajnáló, tehetetlen valaki tényleg nem vonzó, ráadásul nem is gondolnám hogy sokat ismerkedsz a szobád sarkában kuporogva.
Én is voltam így...és nem akartam semmit se élni meg semmi de végül megtanultam hogy nemszabad ezt csinálnom ,és fel kell állnom és csinálni tovább bármi van és feláltam itt vagyok...ugyanugy nincs barátnőm de a remény hal meg utoljára pedig nagyot csalodtam a nőkben elhiheted nekem..
22/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!