Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lányok, nök! Szoktatok taktikázni a kapcsolatban? Bövebben lennt
Ùgy értem, pl. mond valamit a barátotok/férjetek, és legszívesebben visítanátok és jól elhordanátok, de nem teszitek, pl. a méltóság miatt, vagy, hogy ne tünjetek hisztisnek?
Nálam úgy van, hogy ha elmegyünk valahova és látunk egy igazán szép csajt, és mondjuk észreveszem, hogy a barátom felfigyelt rá, akkor nem verem ki a balhét, hanem látszólag én vagyok az, aki felhívja rá a figyelmét, hogy "Fú de jó nö, azt figyeld!"
Ùgy vagyok vele, hogy ha tiltanék valamit, vagy kiakadnék, akkor annál jobban akarná csinálni. Viszont hogy nem tiltok semmit és nem féltékenykedem, szerencsésnek érzi magát. Azt mondom neki, hogy hüséget fogadott nem vakságot, én is megnézem a jó nöket az utcán, és a jó pasikat is. Persze nem feltünöen, hogy megalázzam vele a barátom, csak "óvatosan", ezt ö is nyugodtan megteheti. Attól, hogy együtt vagyunk, és szeretjük egymást, a szép még szép marad, amit meg lehet csodálni.
Nem vagyok féltékeny típus, de néha rámjön. viszont olyankor is úgy csinálok, mintha egyáltalán nem lennék az. Szerintetek? Jól van ez így, vagy ennyi megjátszás már nem fér bele egy kapcsolatba?
Aztán, ha balhéznék, akkor az az önbizalmam kárára menne. Szép nönek tartanak, de vannak önbizalomgondjaim, mint ahogy minden nönek. Viszont mindig úgy tünök, mint aki tökéletes harmóniában él önmagával, elégedett mindenével, nincs önlekicsinylési problémája. Ö sem tudja, hogy van, és néha fáj ez-az, mert inkább lenyelem. A büszkeség vagy mi nem engedi, hogy lerántsam a leplet az igazi énemröl... Vagytok ezzel így? Ès ez még belefér, vagy ez már azt jelenti, hogy nem igazi a kapcsolat?
Esetleg jól csinálom? A környezetemben beigazolódottnak látom azokat a "nagy régi bölcsességeket", hogy a féltékenység tönkreteszi a kapcsolatot, meg a rövid póráz is... 2 éve vagyunk együtt, és úgy érzem, hogy egyre jobban szeret... Csak néha nem tudom, hogy engem szeret e, vagy azt akinek mutatom magam. Néha komolyan azt hiszem már komoly gondjaim vannak, meg kettös én, borderline szindróma... nem tudom mi fér bele, komolyan.
köszi a válaszokat és bocs ha hosszú lett :)
A kérdés alatt elregéltem, hogy "...én is megnézem a jó nöket az utcán, és a jó pasikat is. PERSZE NEM FELTÛNÖEN, hogy megalázzam vele a barátom, csak óvatosan, ezt ö is nyugodtan megteheti..." szóval nem a stírölésröl van szó, mert azt egyikünk se csinálja. csak arról van szó, h ha fáj is, meg akkorának érzem magam a másik nö mellett, mint egy nudli, akkor is kussolok, és játszom a magabiztos nöt.
amúgy ezen a barátom sokkal jobban kiakad, és sokkal féltékenyebb, mikor mondjuk rápislantok egy jó pasira ;)mert ö nem tud uralkodni a kisebbrendüségi komplexusán. szóval nem az ö lelkivilágát kímélem, ellenkezöleg... én csak önzöségböl a viselkedésemmel magamat tüntetem fel fönyereménynek, így kb. annak is hisz... és esze ágában sincs elmenni tölem sehova. Viszont lehet hogy már túllépek egy bizonyos határon, azért is tettem fel a kérdést.
Hasonló a barátnőm. Bárkit megnézhetek, bárkivel beszélhetek. Persze nem feltünően bámulok, de nagyon jó, hogy nem kell egy pillantás miatt féltékenységi rohamtól tartanom.
Azt írtad, hogy egyre jobban szeret. Ez talán meghozza az önbizalmadat és az leszel, akinek most mutatod magad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!