Le lehet szokni a hazudozásról?

Ez a másik, amiből le se tagadhatnád, hogy nő vagy: egyet mondok addig csavarod míg más lesz belőle.

1. nem tudsz rajta változtatni, ez a jellemed egy része, a jellemet (pszichológiai meghat.) nem lehet megváltozatni, max elfolytani tudod, megváltoztatni nem. Ha elnyomod, attól még ott lesz és újra elő fog törni krizishelyzetben.

2. az 1.-ből jön, hogy megpróbálhatsz nem hazudni (elfolytod) ezzel védve másokat, pl olyanokat, akik közel álnak hozzád

3. Az olyan jellegü csalódás, mint amit leírtam (trauma) kiválthatja belőled az ellenkezőjét. (igen, tudat a alatti, megcsinálja, amit te nem tudsz). Hidd el, ha megtörténik írtózni fogsz attól, hogy egyetlen apró hazugságot is kiejts a szádon.

Te nem leszokni akarsz, ha azt akarnád akkor nem itt tennéd fel a kérdésed, hanme erőt vennél magadon és nem hazudnál. Te visszaigazolásra vársz és megértésre, mint a legtöbb nő. Mégpedig aziránt, hogy, amit csinálsz az természetes és nem kell bűntudatot érezned miatta. Amit mondtam, azért nem fogadod el, mert tanács volt. Ha azt mondtam volna, hogy "megértelek, szörnyű lehet neked, de erős vagy és megoldod" már rég egymást öleltök volna keblünkre, hogy milyen jó nekünk. A tanácsokat meg a nők elhárítják, ahogy te is tetted és itt értetlenkedsz inkább. :)

"én még soha nem általánosítottam semmilyen ügyben egyik pasira nézve se?"

Kétlem, hogy soha nem általánosítottál, elég nagy szavak ezek, gondolom te is sejted. Azért elgondolkozhatnál. Ha tegyük fel nem csak ilyen nőellenes szöveg lenne, akkor se tudnék csak rádszabot választ adni, mert ugye mit tudok rólad vagy mit tud itt bárki is rólad, hogy megértse a helyzeted? Semmit. Azon kívül, hogy leírtad a problémád 3 sorban. Mivel személyes véleményem rólad nincs, miből induljon ki itt bárki más is, ha nem általánosításból?

Mellesleg ez tény és való, hogy a nőkből folyik a hazugság, mint a vízfolyás, de ezt nem kezdeném el ecsetelni. Elég hosszadalmas és csak annyit mondok nem légből kapott.

Ha nincs önkritikád arról nem én tehetek. Akinek ökölbe kellene szorulni a keze az esetleg én lehetnék, mert itt pazarlom valakire az időmet, akit nem is ismerek, hogy segítsek neki, aki mindezt úgy hálálja meg, hogy nekem ugrik és azt mondja ne okoskodjak. Drága, (nem azt mondom, hogy így van) de ha valaki egyszer okosabb nálad és tudja a megoldást, mert már van tapasztalata hasonló szituációból és ezt megosztja veled, úgy hogy még te kérted a segítséget, akkor hadd ne mondjam, hogy elég pofátlanság ezek után még lehurrogni. Nem gondolod? Bocs, de ez is tipikus női szokás, ha az ember segíteni akar, még a végén ő lesz a bűnbak. :)

Figyelj kérdező!!!

Ez egyáltalán nem jó, bár van belőle kiút... De mindig az egyenes a legrövidebb és legegyszerűbb út... Ha valaki megkérdezi, hogy hogy vagy, feltehetőleg azért teszi, mert érdekli... Azzal, hogy meg akarsz védeni másokat, pedig felesleges takaróznod, mivel, ha nem érdekelné, nem kérdezné meg... Másrészt a bizalom egy olyan dolog, amit az ember csak egyszer veszíthet el... És hidd el, minden hazugság ki fog derülni előbb, vagy utóbb... És akkor sokkal jobban megbántod azokat, akik bíztak benned és szerettek... Arról már nem is beszélve, hogy el is veszíted őket... És a végén egyedül maradsz... Sokkal rosszabb, mint néhány barát aggódó arcát látni, ha azok az arcok már megvetést sugároznak feléd teljesen érthetően...