A boldogsághoz feltétlenül kell szex, egy egészséges ember életében?

Hacsak nem aszkéta, aszexuális, vagy egy ténylegesen Istenhívő, hivatását komolyan vevő pap/szerzetes, akkor igen, kell. Szerintem ez úgy van, hogy a szex azt jelenti - és ez nagyon nagy leegyszerűsítése, kiélezése a dolognak, de nem torzítja - hogy valaki kíván, akar téged, férfiként/nőként gondol rád. Egy gyermek, egy tizenéves persze boldog szex nélkül is, de ahogy érik a teste, a lelke, fejlődik a pszichéje (szerencsés esetben :)), igénye lesz rá, hogy kelljen valakinek "úgy is". Ismerek persze arcokat, akik nagyon ritkán szexelnek, és boldogok (látszatra?), a társaság lelkei, megbízhatók, viccesek, egészségesek, nem frusztráltak, de nem érzik jól magukat olyan helyen, ahol párok vannak, vagy olyan helyeken, ahol csajozni "lehet" vagy "illenék"... Ilyen helyeken, alkalmakkor szemmel láthatóan nem boldogok, és/vagy/ezért síkrészegek. Egy párkapcsolatban pedig, ha nem is a legfontosabb, de az egyik pillér szerintem.

26/F