Meddig kell még elviselnem a magányt? Egyáltalán mivel vigasztalódjak?

A legrosszabb amit tehetsz, ha belesüllyedsz a depresszióba és az önsajnálatba! Amikor rajtakapod magad, hogy már megint ezen szomorkodsz, tessék megrázni és elfoglalni magadat. Valószínűleg nincs önbizalmad, visszahúzódóbb vagy és tele lehetsz félelemmel, gátlással. Ezen próbálj változtatni. Nekem mindig beválik rosszabb pillanataiban a sport. Neked is ajánlanám. Próbálj barátokat szerezni, iratkozz be valamilyen tanfolyamra, menj el önkéntesnek, tanulj nyelvet stb. Mindegy csak légy társaságban! És ami a legfontosabb, ne beszéld be magadnak, hogy te nem kellesz senkinek és soha nem lesz senkid. Majd mondhatod, ha ez 50-60 éves korodig nem változik, de most még nagyon fiatal vagy. Nekem sem volt 17 évesen barátom, aztán beindult a dolog, de ehhez kicsit nekem is nyitottabbnak kellett lennem!

HAJRÁ! :)

A tizenkilenc-tizenötös hölgyre hallgass...

(és mosolyogj sokat)