Miért nem kellek a nőknek?!

Te valamiért visszahúzodsz.... Nem mersz kezdeményezni beszélgetést... Csak nőkkel, vagy pasikkal sem beszélsz? Barátkozni miért olyan nehéz? Gyáva vagy barátom. Azt várod, hogy mindent a segged alá toljanak. Nem feltételezem inkább egy ismeretlenről, hogy nyomrult a lelki világa, de még ez is számba vehető...

Ha nem gondolod úgy, hogy egy torz, beszari kis emberke vagy, akkor neked bizony valami lelkiproblémád lehet. Bár az előző esetben is az van. Mindkettőn lehet segíteni, változtani.

Vagy a sarkadra állsz és azt teszed, amit akarsz. Vagy pedig örökre egyeüdl leszel és itt fogsz másokat ócsárolni, meg ribancozni, ahelyett, hogy beismernéd a hibáid. Ha valami bajod van, akkor pedig menj pszichológushoz, ha te magad nem tudod megoldani....

Én is visszahúzódó vagyokk, nagyon hasonlítunk azok alapján, amiket leírtál, csak annyi a különbség, hogy én tudom, hogy én vagyok a hibás ezért, én tehetek róla és akarnám meg tudnám változatni a helyzetet. Az viszont ocsmány, hogy másokat hibáztatsz a te bűneidért. Úgy csinálsz, mintha te mindent megtettél volna, te tökéletes vagy, mások meg pic.sák, aljassak, mocskosak. Hát szép. Gratuálok hozzá!

Bármilyen ürüggyel odamehetnél hozzájuk - mi lesz a következő óra, ki tartja az előadást, hol a büfé, jöttök-e ti is enni, mikor van félfogadás a TO-n, ti értettétek-e miről beszélt a tanár, kezdeményezhetsz együtt tanulást - bármi, aztán egész egyszerűen ottfelejted magad, meghallgatod, miről dumcsiznak, és próbálsz bekapcsolódni. De ha eleve idiótának gondolod őket, akkor miért nem jobb egyedül?

Az pedig, hogy a fiú kezdeményez, a ffi-nő kapcsolatokra vonatkozik, nem a haverkodásra.

És szerintem azért nem mennek oda hozzád, mert messziről süt rólad, hogy rühelled az egész társaságot.

"Ne nevezz már így bakker, nem is ismersz! f*szkalap! "

Most miért vagy ideges? Mi rosszat mondtam? Mi nem volt benne igaz? Mi alapján ítélsz el engem? Ez a megoldás, én is f..kalap vagyok. Ha neked ez így jó, akkor nekem is jó.

"Senkihez sem megyek oda dumálni."

Pedig a beszélgetés mindig úgy szokott létrejönni, hogy van két ember, aki képes a kommunikációra.

Tegyük fel, hogy te nem vagy hibás. Ha oda jönnek hozzád beszélni, de te nem tudsz miről, szorongsz, soha az életbe nem lesz abból beszélgetés. Szóval vagy pszichológus, vagy megváltozol.

"Nem szidtam senkit, csak nem értem, hogyha egy lány van ugyan ebben a helyzetben mint én hozzá többen is odamennek"

Mert ő nő. Vagy megakarják őket d..ni (nem mondom inkább, hogy úgy mint te vagy....Ezt nem lehet megfogalmazni. Ha megfigyeled egy pasival meg egy nővel nem ugyanolyan beszélgetni.

", meg másokhoz is, hiszen látok beszélgetni embereket, egymáshoz mentek oda minden bizonnyal, hozzám meg senki, értitek..."

Ha hozzád mennének oda sem hinnén, hogy könyebb lenne. Menj egyszer te oda valakihez. Nem fog megharapni.

"Attól még, hogy utálok kezdeményezni vannak jó tulajdonságaim is, és beismerem, hogy nem szeretek kezdeményezni, nem vagyok olyan típusú személyiség, másnak meg más rossz tulajdonsága van, de hogyha ilyen elutasítóak velem az emberek ez van, nem értem miért ilyen barátságtalanok, egymással jól megvannak.Másnak nem kell odamennie senkihez,MIÉRT?"

Igen, elhiszem, hogy vannak jó tulajdonságaid. Azt is, hogy értékes vagy, azt is jó fej, tehetséges, szép. Tudod én mindent elhiszek. Lehet igaz is.

Nem csak rólad szól a világ...Ezt te is tudod. Lehet hozzád is mentek oda, csak nem vetted észre, nem tudtál rá reagálni jól. Vagy pedig feltűnően úgy viselekdsz, hogy látszik rajtad, hogy nem akarsz beszélgetni. Valamikor el kell kezdeni a nyitást.

Ja még annyit szeretnék írni, hogy nem tudom mi bajod van a festékkel, műkörömmel. Nem lesz tőle az ember egyből p..csa.

Vannak olyan nők, akik "fiús" témákról szeretnek beszélgetni és fiúkhoz mennnek oda. Ilyen is létezik.