Állítólag megszépültem, de azóta megváltoztak a barátaim?

Nem nagy dolgot csináltam, csak használok púdert, hogy elfedjem a bőrhibákat (végre szinte agyáltalán nincsenek pattanásaim, de maradt pár tág pórus), meg általában van rajtam az egy enyhe, barnás színű szájfény, és ennyi. Sminkelni komplett csak különlegesebb alkalmakkor szoktam, akkor sem feltünően. Előnyösebben öltözködöm mostmár, alkatomhoz megfelelően. Nem feltűnő, nem kihívó, csak csinos. Nem követem a divatot annyira, csak azt veszem be belőle a stílusomba ami tetszik is. Megnövesztettem a hajam, hátközépig ér, nem festem, sötétebb barna szinű. Általában kiengedve hordom, az arcomba hulló tincseket felcsatolom, vagy hajfogót használok... Ami a testet illeti, elkezdtem futni, meg egyszerű feszesítő gyakorlatokat végezni, mert mióta dolgozom, meghíztam egy kicsit (ülőmunka). Ennyi volt a változás kb, nem nagy valami, de mégis, egyes barátnőim nem tudnak velem örülni most, hogy végre normálisabban nézek ki, sőt udokok szoktak lenni velem, lenézően szólnak hozzám, azelőtt nem voltak ilyenek. Pedig sokat voltam depresziós a külsőm miatt, ezt ők is tudják mert régen panaszkodtam is nekik, hogy utálom igy az életet, fiuim sem voltak, csak egy, pedig 23 vagyok. Most szoktam dícséreteket kapni, a fiuk is észrevesznek, és ez nekem olyan furcsa, és új... Egyáltalán nem tudom megszokni, hogy emberszámba vesznek. Teljesen új embernek érzem magam, felszabadultabb lettem, nyitottabb.