Ezzel egyedül vagyok vagy van hozzám hasonló?

Nagyon szeretek rajzolni, mindig azt képzeltem, hogy olyan valakim lesz, aki sokkal jobban és szenvedélyesebben rajzol vagy zenél vagy fest stb, mindenkiben keresem a művésziességet, mert valahogy engem elbűvöl, de egyben fel is nézhetek rá. Ebben van apakomplexus? Mert a szüleim különköltöztek mikor kicsi voltam és apa nem igazán foglalkozott velem, így igazán anyával nőttem fel, de vele őszinte vagyok, szoktunk elmélyülten beszélgetni. Nem vagyok valami eljárkálós típus, szeretek olvasni, rajzolni, szeretem az irodalmat, kicsit kiközösítettek az osztálytársaim, mert nem nagyon tudunk közös témát találni. Nem vagyok valami nagy szépség sem, emiatt nem vagyok közvetlen csak a barátaimmal. A jövőben is szeretnék rajzolással foglalkozni, de nem érzem magam elég jónak, szinte semmihez. Van egy húgom, ő jóformán az ellentétem és neki minden összejön, bármit tervez, kicsit elszomorít, mert úgy érzem mellette olyan megvalósíthatatlan dolgok ezek...

19L